Ó, én szegény ember, a bűn szolgája vagyok. Félelemmel és rettegéssel indulok Isten színe elé az ítéletre. Mert ő igaz, én meg vétkes vagyok, ó, én szegény ember, a bűn szolgája vagyok. Isten ellen cselekedtem, és nem jártam az általa mutatott úton. Hová fussak? Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, a Mindenható keze ott is elérne, és számon kérne engem. Ó jaj! Ha a holtak hazájában vetnék magamnak ágyat, a Felséges haragja ott is utolérne. A föld nem takarna be, a sötétség nem nyelne el. Ha a mennybe szállnék, Isten ott van, ő az én ítélő bírám. Uram, irgalmazz! Lágyítsák meg szívedet könnyeim. Csillapítsad haragodat Jézus Krisztusért kérlek, Uram, irgalmazz! Elhagytalak, ámde mégse tagadtalak meg Istenem: Szent Fiad kínszenvedése kiengesztelt énvelem. Vétkezhettem bár sokat, mégse érhet kárhozat, mert kegyelmed sokkal nagyobb, mint amilyen bűnös én vagyok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése