2009. március 12., csütörtök

AVILAI SZENT TERÉZ: A LÉLEK FOHÁSZAI ISTENHEZ

XI.

1.Ó, én Istenem! Ó, én Istenem! Micsoda rettenetes gondolat nekem, ha elképzelem, mit fog majd érezni az a lélek, akit itt a földön tiszteltek, szerettek, nagyra becsültek és kényeztettek, mikor a halál pillanatában egyszerre csak azt látja, hogy mindörökre el van veszve, és világosan megérti, hogy kínjainak sohasem lesz vége. Ott majd nem teheti azt meg, hogy nem törődik a vallással, mint ahogyan a földön szokta, s ott majd úgy fog előtte feltűnni, mintha csak éppen elkezdte a földi örömök élvezetét, és már itt is kellett volna azokat hagynia. És ez csakugyan így is van, mert hiszen a földi élet villámsebesen múlt el, és most ott találja magát abban a rettenetes és kegyetlen társaságban, amellyel mindörökké kell szenvednie: abban az undorító börtönben, amely csak úgy nyüzsög a kígyóktól, s ez utóbbiak azon versenyeznek, melyik harap rajta nagyobbat; abban a nyomorúságos sötétségben, amelyben nem látni mást, mint ami kínt és fájdalmat okoz, és ahol nincs más világosság, mint a pokoli tűznek sötét lángjai.

2. Ó milyen gyönge vázlat ez a valósághoz képest! Ó én Uram, vajon ki homályosítja el az ilyen lélek szemeit annyira, hogy mindezt ne lássa előre mindaddig, amíg idekerül? Ó Uram, vajon ki dugta be füleit, hogy ne hallja, amit annyiszor hangoztattak előtte ezekről az örökké tartó kínokról? Ó élet, amely sohasem fog véget érni! Ó vég nélküli gyötrelem! Ó vég nélküli gyötrelem! Hogyan lehetséges az, hogy tetőled nem félnek azok, akik nem mernének kemény ágyba feküdni, nehogy testüknek egy kis fájdalmat okozzanak.

3. Ó Uram, ó én Istenem! Siratom azt az időt, amikor ezt én még nem értettem. Mivel pedig tudod, Istenem, mennyire fáj nekem, hogy oly sokan nem akarják ezt megérteni, arra kérlek, Uram, add meg legalább egynek ezt a világosságot most, és pedig egy olyannak, aki sok mást is képes felvilágosítani. Ne énrám való tekintettel add meg, Uram, hiszen én azt nem érdemlem meg, hanem a Te Fiadnak érdemeiért. Nézd az Ő sebeit, Uram, s mivel Ő megbocsátott azoknak, akik azokat Rajta ütötték, bocsáss meg Te is nekik!

Nincsenek megjegyzések: