Megyek, megyek, mert szivem szója csak Tehozzád von, mint égi béke szárnyán szálló édes fuvalom.
Felőled zengő dal veri fel csendes éjszakám, mint hogyha hivó ajkaidnak bánatos zengését hallanám.
Megyek, megyek, pedig köröltem csábos e világ, ezernyi csillogó igéret lelkem fogja át.
De minden drága, fényes gyöngye csak maroknyi por, mely, azt szeretve, csalfa fénnyel elkábitva, rutul eltipor.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése