Atyám a mennyekben folyvást vigyázz rám, vezérli hajócskám nappal s éjszakán.
Megvéd a habok közt akármily nagyok, nem árt nekem semmi, mert Övé vagyok.
S habár itt nyomorban kell is küzdenem, velem van Megváltóm, Ő fogja kezem.
Ne félj, igy szól hozzám, tudom én bajod. Nem árt nyomor, inség, mert Övé vagyok.
S ha néha ködfelhők öveznek körül, szemem Őt nem látja, de szivem örül,
Közellétét érzem s hogy el nem hagyott, velem van Ő mindig, mert Övé vagyok.
Én gyermeke lettem, Atyám Ő nekem, megóvja gonsztól földi életem,
S habár a halálnak völgyén haladok, tudom mennybe visz fel, mert Övé vagyok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése