A keresztnél elmélkedve: multba száll tekintetem, látom Jézust átszegezve, nagy kinok közt, véresen.
Bűneinknek büntetését áldozatként szenvedi, értünk ontja drága vérét s a halált megizleli.
Ezt szemlélve, nagy szerelmét annál jobban érezem s hála tölti szivem mélyét, Őt dicséri énekem.
Hálát zengek Istenemnek mert kegyelme végtelen, Jézus által Ő megmentett, Őtet áldom szüntelen.
2009. augusztus 18., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése