Óh mily öröm az nékem, hogy egy barátom lett, ki folyton gondol én reám s olyan nagyon szeret.
Nem élhetek Ő nélküle, mert teljesen enyém, s mi eggyé válva élünk, az Úr és én.
Ő jól tudja, hogy én Őt szeretem hőn s hiven, és én az Ő szeretetét ki nem beszélhetem.
E szeretet csodálatos, Ővé és az enyém, egymást szeretjük hiven, az Úr és én.
Ha fáradt s bágyadt lelkem, kedélyem kedvtelen, Ő nyújtja nékem jobbkezét és társalog velem.
Aztán kies mezőre visz, és hordoz majd keblén. Együtt tesszük meg utunk, az Úr és én.
Eléje tárom gondom, búmat s örömimet, elmondom minden óhajom s összes gyötrelmimet.
Ő oktat arra, mit tegyek, tanáccsal jő elém. S ekként megyünk tovább mi, az Úr és én.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése