2009. március 12., csütörtök

AVILAI SZENT TERÉZ: A LÉLEK FOHÁSZAI ISTENHEZ

VIII.

1. Ó, én Uram, Istenem! Mennyire igaz az, hogy az örök élet igéi nálad vannak (vö. Jn 6,64), s hogy nálad minden halandó megtalálja azt, ami után a szíve vágyódik. Nem kell hozzá más, mint az, hogy keresse. Azonban nem csoda. Uram, hogy abban az esztelenségben és betegségben, amelyet a mi gonosztetteink okoznak, megfeledkezünk a Te szavaidról. Ó, én Istenem! Isten! Teremtő Istene az egész mindenségnek! És mi ez a mindenség ahhoz képest, amit teremthetnél Uram, ha többet akarnál teremteni? Mindenható vagy és felfoghatatlanok a Te műveid (vö. Róm 11,33; Jób 9,10). Tedd meg tehát, Uram, hogy a Te szavaid soha ne menjenek ki az eszemből.

2. Azt mondod: „Jertek hozzám valamennyien, akik fáradoztok, és terhelve vagytok, s én megkönnyítlek titeket” (vö. Mt 11,28). Mit akarunk, mit kérhetünk, mit kereshetünk ennél többet? Mi másért olyan világtalanok a világiak, mint azért, mert földi boldogságra törekednek? Ó, Istenem! Ó, én jó Uram! Milyen szomorú dolog ez! Milyen vakság ott keresni boldogságot, ahol az nem található. Könyörülj meg Uram, Teremtőm, ezeken a Te teremtményeiden. Vedd tekintetbe, hogy nem értjük meg és nem tudjuk, hogy mi után vágyódunk, és nem is érjük el azt, amit kérünk. Adj nekünk, Uram, világosságot. Gondold meg, hogy nagyobb szükségünk van rá, mint annak a vakon született koldusnak, aki hiába óhajtotta látni a világosságot (vö. Jn 9; Lk 18,41). Mert hiszen most az emberek még csak nem is akarják látni azt. Ó, milyen gyógyíthatatlan betegség ez! Itt mutasd meg, Istenem, hatalmadat, itt gyakorold irgalmadat.

3. Ugyancsak erős dolgot kérek Tetőled, én igaz Istenem, nem kevesebbet, mint azt, hogy szeresd az olyan embert, aki Téged nem szeret; hogy nyiss ajtót az olyannak, aki nem kopogtat; hogy egészséget adj az olyannak, akinek kedvére van a betegség, és azt szántszándékkal növeli önmagában. Te mondod, Uram, hogy a bűnösök keresésére jöttél (vö. Mt 7,7; 9,13): Nos hát, Uram, ezek az igazi bűnösök! Ne nézd a mi vakságunkat, Istenem, hanem azt a sok vért, amelyet a Te Fiad ontott ki érettünk. Ragyogtasd irgalmadat ezzel a nagyra növekedett gonoszsággal szemben. Ne feledd, Uram, hogy a Te teremtményeid vagyunk. Szolgáljon javunkra a Te jóságod és irgalmad.

Nincsenek megjegyzések: