2018. december 16., vasárnap

Drága Atyám!

Köszönöm neked, hogy adtál mellém olyan embereket, akikkel együtt növekedhetünk a Te megismerésedben, hitben, szellemben! Kérlek, segíts nekem megbecsülni ezeket a kincseket, s add, hogy a kapcsolataim földje mindig öntözött legyen, kertje pedig gondozott kert lehessen! Kérlek, áldd meg ezeket az embereket, áraszd rájuk a mennyei esőt, az élővizet, hogy szíveik s szívem kútja sohase apadjon ki, hanem mindig túlcsorduljon a szeretetben. Köszönöm, hogy gondot viselsz rólunk, s a gyermekeid lehetünk! Hálás vagyok Neked mindenért, hiszen mindenem Tőled van! Köszönöm szerető Atyai gondoskodásodat, szereteted, s áldásaidat, amiket nekem készítettél el! Add, hogy minden napon a Te akaratodban járjak, s csak olyan dolgot tegyek, amely Tőled van! Jézus nevében Ámen!

(Baksa Lívia)


Istenem! Mennyi irányba próbálok figyelni! Pedig, ha nem figyeled Rád eléggé, akkor elsodródom! A bűn hullámai messze sodornak Tőled, de én nem ezt szeretném! Hanem azt, hogy Téged hallgassalak és szavadnak engedjek életemben! Segíts ebben Jézusom! Ámen


Uram! A szemem én is sokszor másra vetem, ami biztosnak és stabilnak tűnik és nem rád Uram. A hegyek, az erősnek tűnő sziklák vajon téged rejtenek? Honnan jön a segítségem? Szeretném, ha mindig Tőled jönne, Uram!


URam! Add, hogy ne váljak érzéseim bábjává, s engedd, hogy a Veled való közösségben életem tudatossága erősödjék! Add, hogy munkálni tudjam a Tőled kapott szeretet által az egységet, hogy kirajzolódjék életünkben mindaz a szép és jó, amire teremtettél minket! Ámen


Uram! Amim nincs, de lehetne, azt oly szívesen megosztanám másokkal. Pedig Te nem ezt várod tőlem, hanem azt, hogy amim van, abból a kevésnek tűnőből tudjak adni, azoknak, akiknek egyértelműen kevesebb van, mint nekem. Adj nekem adakozó lelkületet, mely Rád tekintve tud jó szívvel és nem kényszerből adni. Ámen


Uram! Hitetlen gondolatok gyötörnek, s gyakran nagy bennem a kísértés, hogy Nélküled hamarabb célba érek... Istenem, adj nekem alázatos szívet, hogy ne feledjem el egyetlen percre sem, hogy az életemet Tőled kaptam, s Neked is kell majd elszámolnom vele! Add, hogy megértsem akaratodat, s hogy mások is felismerjék isteni tervedben mentő szeretetedet, s átélve kegyelmedet maguk is irgalmassá váljanak embertársaikkal szemben! Ámen

Uram! Hűtlenné vált Hozzád teremtett világod... Nyögjük következményeit önzésünknek és telhetetlenségünknek, foglyaivá váltunk önmagunknak... Uram! Szabadíts meg minket ebből a nyomorúságból, hogy megtaláljuk életünk harmóniáját, s békességed követeiként örömmel szolgáljunk ott, ahová kegyelmesen állítottál minket! Ámen

Uram, Istenem! Üzeneted engedd megfejtenem a pislákoló gyertyafényekben és embertársaim, szeretteim könnyében és mosolyában! Ámen


Uram! Köszönöm az ádvent csendjét, s a feladatokat! Add, hogy áldássá válhassak embertársaimnak! Ámen



Uram! Köszönöm, hogy szeretsz, de tudom, hogy balga gondolat lenne tőlem, ha a mások felé megnyilvánuló szeretetedet irigykedve nézném. Ellenkezőleg: örülnöm kell, ha mások megismernek Téged, vagy tékozlásukból hazatérnek. Adj ilyen lelkületet számomra! Ámen
URam! Oly gyorsan szállnak napjaim, s mégsem számolok múlandóságommal... Tégy bölccsé engem jóságoddal, hogy minél inkább megérthessem szereteted nagyságát, s az vezérelje az életemet! Ámen


Uram!
Tudom, hogy a hit csak a kapcsolat elején látszik magánügynek. Szeretném meghallani kezdeményező szavadat és igent mondani rá. Meghívásod nem zárhat be önző magányomba, hanem kinyit a valóságra, az élet teljességére. Hitem által kezet nyújtok a másik ember felé. Tudom, hogy hitem bekapcsol Isten népének nagyobb közösségébe. Erősítsd legszemélyesebb ügyemet, hogy életet alakító közügy legyen. Élni, hinni és szeretni csak közösen lehet. Ámen

Nincsenek megjegyzések: