Drága Atyám!
Köszönöm neked, hogy adtál mellém olyan embereket, akikkel együtt növekedhetünk a Te megismerésedben, hitben, szellemben! Kérlek, segíts nekem megbecsülni ezeket a kincseket, s add, hogy a kapcsolataim földje mindig öntözött legyen, kertje pedig gondozott kert lehessen! Kérlek, áldd meg ezeket az embereket, áraszd rájuk a mennyei esőt, az élővizet, hogy szíveik s szívem kútja sohase apadjon ki, hanem mindig túlcsorduljon a szeretetben. Köszönöm, hogy gondot viselsz rólunk, s a gyermekeid lehetünk! Hálás vagyok Neked mindenért, hiszen mindenem Tőled van! Köszönöm szerető Atyai gondoskodásodat, szereteted, s áldásaidat, amiket nekem készítettél el! Add, hogy minden napon a Te akaratodban járjak, s csak olyan dolgot tegyek, amely Tőled van! Jézus nevében Ámen!
(Baksa Lívia)
Istenem! Mennyi irányba próbálok figyelni! Pedig, ha nem figyeled Rád eléggé, akkor elsodródom! A bűn hullámai messze sodornak Tőled, de én nem ezt szeretném! Hanem azt, hogy Téged hallgassalak és szavadnak engedjek életemben! Segíts ebben Jézusom! Ámen
Uram! A szemem én is sokszor másra vetem, ami biztosnak és stabilnak tűnik és nem rád Uram. A hegyek, az erősnek tűnő sziklák vajon téged rejtenek? Honnan jön a segítségem? Szeretném, ha mindig Tőled jönne, Uram!
URam! Add, hogy ne váljak érzéseim bábjává, s engedd, hogy a Veled való közösségben életem tudatossága erősödjék! Add, hogy munkálni tudjam a Tőled kapott szeretet által az egységet, hogy kirajzolódjék életünkben mindaz a szép és jó, amire teremtettél minket! Ámen
Uram! Amim nincs, de lehetne, azt oly szívesen megosztanám másokkal. Pedig Te nem ezt várod tőlem, hanem azt, hogy amim van, abból a kevésnek tűnőből tudjak adni, azoknak, akiknek egyértelműen kevesebb van, mint nekem. Adj nekem adakozó lelkületet, mely Rád tekintve tud jó szívvel és nem kényszerből adni. Ámen
Uram! Hitetlen gondolatok gyötörnek, s gyakran nagy bennem a kísértés, hogy Nélküled hamarabb célba érek... Istenem, adj nekem alázatos szívet, hogy ne feledjem el egyetlen percre sem, hogy az életemet Tőled kaptam, s Neked is kell majd elszámolnom vele! Add, hogy megértsem akaratodat, s hogy mások is felismerjék isteni tervedben mentő szeretetedet, s átélve kegyelmedet maguk is irgalmassá váljanak embertársaikkal szemben! Ámen
Uram! Hűtlenné vált Hozzád teremtett világod... Nyögjük következményeit önzésünknek és telhetetlenségünknek, foglyaivá váltunk önmagunknak... Uram! Szabadíts meg minket ebből a nyomorúságból, hogy megtaláljuk életünk harmóniáját, s békességed követeiként örömmel szolgáljunk ott, ahová kegyelmesen állítottál minket! Ámen
Uram, Istenem! Üzeneted engedd megfejtenem a pislákoló gyertyafényekben és embertársaim, szeretteim könnyében és mosolyában! Ámen
Uram! Köszönöm az ádvent csendjét, s a feladatokat! Add, hogy áldássá válhassak embertársaimnak! Ámen
Uram! Köszönöm, hogy szeretsz, de tudom, hogy balga gondolat lenne tőlem, ha a mások felé megnyilvánuló szeretetedet irigykedve nézném. Ellenkezőleg: örülnöm kell, ha mások megismernek Téged, vagy tékozlásukból hazatérnek. Adj ilyen lelkületet számomra! Ámen URam! Oly gyorsan szállnak napjaim, s mégsem számolok múlandóságommal... Tégy bölccsé engem jóságoddal, hogy minél inkább megérthessem szereteted nagyságát, s az vezérelje az életemet! Ámen
Uram!
Tudom, hogy a hit csak a kapcsolat elején látszik magánügynek. Szeretném meghallani kezdeményező szavadat és igent mondani rá. Meghívásod nem zárhat be önző magányomba, hanem kinyit a valóságra, az élet teljességére. Hitem által kezet nyújtok a másik ember felé. Tudom, hogy hitem bekapcsol Isten népének nagyobb közösségébe. Erősítsd legszemélyesebb ügyemet, hogy életet alakító közügy legyen. Élni, hinni és szeretni csak közösen lehet. Ámen
Köszönöm neked, hogy adtál mellém olyan embereket, akikkel együtt növekedhetünk a Te megismerésedben, hitben, szellemben! Kérlek, segíts nekem megbecsülni ezeket a kincseket, s add, hogy a kapcsolataim földje mindig öntözött legyen, kertje pedig gondozott kert lehessen! Kérlek, áldd meg ezeket az embereket, áraszd rájuk a mennyei esőt, az élővizet, hogy szíveik s szívem kútja sohase apadjon ki, hanem mindig túlcsorduljon a szeretetben. Köszönöm, hogy gondot viselsz rólunk, s a gyermekeid lehetünk! Hálás vagyok Neked mindenért, hiszen mindenem Tőled van! Köszönöm szerető Atyai gondoskodásodat, szereteted, s áldásaidat, amiket nekem készítettél el! Add, hogy minden napon a Te akaratodban járjak, s csak olyan dolgot tegyek, amely Tőled van! Jézus nevében Ámen!
(Baksa Lívia)
Istenem! Mennyi irányba próbálok figyelni! Pedig, ha nem figyeled Rád eléggé, akkor elsodródom! A bűn hullámai messze sodornak Tőled, de én nem ezt szeretném! Hanem azt, hogy Téged hallgassalak és szavadnak engedjek életemben! Segíts ebben Jézusom! Ámen
Uram! A szemem én is sokszor másra vetem, ami biztosnak és stabilnak tűnik és nem rád Uram. A hegyek, az erősnek tűnő sziklák vajon téged rejtenek? Honnan jön a segítségem? Szeretném, ha mindig Tőled jönne, Uram!
URam! Add, hogy ne váljak érzéseim bábjává, s engedd, hogy a Veled való közösségben életem tudatossága erősödjék! Add, hogy munkálni tudjam a Tőled kapott szeretet által az egységet, hogy kirajzolódjék életünkben mindaz a szép és jó, amire teremtettél minket! Ámen
Uram! Amim nincs, de lehetne, azt oly szívesen megosztanám másokkal. Pedig Te nem ezt várod tőlem, hanem azt, hogy amim van, abból a kevésnek tűnőből tudjak adni, azoknak, akiknek egyértelműen kevesebb van, mint nekem. Adj nekem adakozó lelkületet, mely Rád tekintve tud jó szívvel és nem kényszerből adni. Ámen
Uram! Hitetlen gondolatok gyötörnek, s gyakran nagy bennem a kísértés, hogy Nélküled hamarabb célba érek... Istenem, adj nekem alázatos szívet, hogy ne feledjem el egyetlen percre sem, hogy az életemet Tőled kaptam, s Neked is kell majd elszámolnom vele! Add, hogy megértsem akaratodat, s hogy mások is felismerjék isteni tervedben mentő szeretetedet, s átélve kegyelmedet maguk is irgalmassá váljanak embertársaikkal szemben! Ámen
Uram! Hűtlenné vált Hozzád teremtett világod... Nyögjük következményeit önzésünknek és telhetetlenségünknek, foglyaivá váltunk önmagunknak... Uram! Szabadíts meg minket ebből a nyomorúságból, hogy megtaláljuk életünk harmóniáját, s békességed követeiként örömmel szolgáljunk ott, ahová kegyelmesen állítottál minket! Ámen
Uram, Istenem! Üzeneted engedd megfejtenem a pislákoló gyertyafényekben és embertársaim, szeretteim könnyében és mosolyában! Ámen
Uram! Köszönöm az ádvent csendjét, s a feladatokat! Add, hogy áldássá válhassak embertársaimnak! Ámen
Uram! Köszönöm, hogy szeretsz, de tudom, hogy balga gondolat lenne tőlem, ha a mások felé megnyilvánuló szeretetedet irigykedve nézném. Ellenkezőleg: örülnöm kell, ha mások megismernek Téged, vagy tékozlásukból hazatérnek. Adj ilyen lelkületet számomra! Ámen URam! Oly gyorsan szállnak napjaim, s mégsem számolok múlandóságommal... Tégy bölccsé engem jóságoddal, hogy minél inkább megérthessem szereteted nagyságát, s az vezérelje az életemet! Ámen
Uram!
Tudom, hogy a hit csak a kapcsolat elején látszik magánügynek. Szeretném meghallani kezdeményező szavadat és igent mondani rá. Meghívásod nem zárhat be önző magányomba, hanem kinyit a valóságra, az élet teljességére. Hitem által kezet nyújtok a másik ember felé. Tudom, hogy hitem bekapcsol Isten népének nagyobb közösségébe. Erősítsd legszemélyesebb ügyemet, hogy életet alakító közügy legyen. Élni, hinni és szeretni csak közösen lehet. Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése