Jó Atyám, nekem is vannak barátaim. Jó velük együtt lenni. Megbízom bennük, igyekszem, hogy nekik is okuk legyen megbízni bennem. De életem legnagyobb gondjait, titkait ritkán beszélem meg velük, nehéz kérdésekben nem is merném az ő segítségüket kérni, ők sem az enyémet. Jó lenne olyan igaz barátot találni, mint Dávid és Jonatán, de nem vagyok biztos benne, én alkalmas lennék-e ilyen kapcsolatra, ekkora áldozatra. Ilyen barátot csak Te rendelhetsz a számomra. Köszönöm, hogy Jézus ilyen barátként jelentkezik (Jn 15,14), róla tudom, hogy barátom, hiszen az életét adta értem. Szeretnék én is igaz barátja lenni. Segíts hozzá, Istenem! Ámen
/V.L./
Jó Istenem, bocsásd meg nekem, hogy olyan vak lettem, hogy napok telnek el, és én nem veszem észre magam körül teremtett világodnak annyi szépségét, amit éppen számomra készítettél. Hogy keserűségemben elfelejtettem megköszönni a mindennapi dolgok megannyi ajándékát. Tudom, súlyos bűn, hálátlanság, amikor nem azt nézem, amit adtál, csak azt, amit kívántam, de nem az én részem volt a Te rendelésedben. Taníts meglátni, megérteni a tőled származó jókat, és hálásan megelégedni az én részemmel! DE arra is taníts meg, hogy azt ne herdáljam el, hogy fel tudjam használni a magam gyönyörűségére, a hozzám tartozók örömére, a többiek javára, hogy egy se vesszen el a számomra teremtett ajándékaid közül! Kérlek Uram, adj hozzá erőt! Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, milyen nehéz az elfogadni, hogy a legkellemetlenebb ellenségem is a Te gyermeked, felebarátom, akit szeretnem és szolgálnom kell. Hogy tudjam én ezt felfogni gyarló hitemmel? Szolgáljam, amikor megüt, kicsúfol, megrabol, azt kívánod tőlem? Túl sok ez nekem, Uram. De hova meneküljek a Te arcod elől? Kívánságod teljesítéséhez adj nekem erősebb hitet! Ha kell, kényszeríts rá! Vagy tedd Te barátommá ellenségemet! De ne engedd, hogy belemeneküljek az idegen világba, ahol nem látom jóságodat, nem érzem szeretetedet, ahol nélküled értelmetlenné válik az életem, még a most semmirevaló hitem is. Őrizz meg magad mellett, és tégy képessé a legkellemetlenebb szolgálatra is, hogy ott találjam meg igazi célomat, boldogságomat, örök életemet, Krisztus példája szerint, az Ő oldalán. Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, nekem is példát adtál az engedelmességben. Nekem nem szántál különleges, világraszóló küldetést, de én is tudom, hogy eleve elrendelt feladatom van ebben az életben. Azon a ponton az én helytállásomra van szükség. Mutasd meg Uram, nekem is világosan, hol, mikor, mi a feladatom, és adj hozzá erőt, hogy én is tudjak engedelmeskedni akaratodnak! Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha nem kedvemre való, tudjam azt, hogy mi a Te akaratod, és legyek képes azt végig vállalni és végrehajtani. Taníts meg a szóra: „Történjék velem a Te beszéded szerint!” Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, nem tudom megítélni magamat. Én nem akarok gyűlölni senki, mégis előfordul, hogy valakiknek, ha nem is teszem, de szívemből kívánom a rosszat. A rajtam esett sérelmet könnyebb megbocsátani, de amikor a gyalázatos kizsákmányolást, a besúgást, az irigységből fakadó rosszakaratot, népem és egyházam elleni súlyos bűnöket látom, nem tudom megállni, hogy ne szoruljon ökölbe a kezem. Csendesítsd le, Uram, az indulataimat, és adj erőt, hogy ha tehetek valamit a rossz legyőzésére, áldozatainak védelmére, tegyem meg; én pedig ne kövessem el ugyanazokat a bűnöket, nehogy én is ítéleted alá essek! Ámen
/V.L./
Jó Istenem, őrizz meg engem attól, hogy két tanítványod (Júdás és Péter) közül bármelyiknek is követője legyek. Hiszem és feltételezem magamról, hogy árulója nem leszek Krisztusnak, sem földi testének, az Anyaszentegyháznak. De azért már nem tudnék felelni, hogy a Péter idétlenkedését ne utánoznám le olyan feszült helyzetben. Bizony, megtörtént nem egyszer, hogy éppen azért, mert nem tudtam elviselni másoknak az aljasságát, családomnak, népemnek, egyházamnak bántását, durván odavágtam s csak azután derült ki, hogy nem is volt igazam, s meg kellett szégyellnem magam. Bocsásd meg, Uram, és adj elég bölcsességet és nyugalmat, hogy nyugodt tetteimmel, ne idétlen kapkodással szolgáljalak. Ámen.
/V.L./
Kegyelmes Atyám! Hányszor és hányszor törlöd le lelkem beszennyezett, bűntől koszos tábláját! Én pedig ahelyett, hogy ennek örülnék és hálát adnék, újra beszennyezem. Segíts nem leragadni a múltban, hanem előrenéznem kegyelmedből, irgalmadból, melyet rám árasztasz napról napra! Ámen
Kegyelmes Atyám! Mennyi mindenről hiszem, hogy az fontos számomra, és olykor megfeledkezem a legszükségesebbről: Rólad, a Te Igédről, lelkem táplálásáról. Pedig, ha testileg éhes vagyok, akkor leülök enni, vajon miért nem veszem észre, hogy lelkileg csaknem az éhhalál fenyeget? Adj józanságot, és odaszántságot életembe! Ámen
Kegyelmes Istenem! Életem vereségeinek oka abban áll, hogy elfeledkezem Rólad és a Hozzád kiáltásról. Az imádság végtelen nagy erőforrás, mert Rád és gondviselő szeretetedre, hatalmadra számít. Uram, add, hogy ne legyek rest imádkozni magamért, másokért, ügyekért, mert ez sohasem hiábavaló dolog. Ámen
Kegyelmes Istenem! Ha gyakrabban észrevenném embertársaimon, hogy rajtuk keresztül Te mosolyogsz rám, akkor más lenne az életem és a hozzájuk való viszonyom. Másképpen állnék családtaghoz, baráthoz, szomszédhoz, munkatárshoz ennek tudatában. Formálj engem, belső, lelkiképpen, békességben, csendességben! Ámen
Kegyelmes Istenem, nem tudtam, hogy a te kegyelmed volt az, mikor reménytelen nyomorúságomban váratlanul, talán kéretlenül, magam sem értettem hogyan, megtelt a lelkem örömmel, erővel, reménnyel, s végül megoldódtak kérdéseim, megszűnt nyomorúságom, szép lett az életem. Tudom, kegyelmed ennél is több. Megbocsátod bűneimet és bizonyossá teszel az örökélet felől. De ezt már kérnem kell. És ez kell ahhoz, hogy valóban szép legyen az életem. Add meg nekem, Uram, teljes kegyelmedet, és úgy vezess, hogy ne véletlenül vegyem észre, hanem előre kérjem és várjam kegyelmed ajándékait. Ámen
/V.L./
Kegyelmes Urunk! Életünk ítélet alá esik. Te vagy az ítélőbíró. Ezzel nem ijesztgetni, hanem felkészíteni akarsz bennünket. Segíts felelősségteljes életre, mely nemcsak a láthatókra tekint! Jézusért kérlek! Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, bocsásd meg nekem, hogy olyan vak lettem, hogy napok telnek el, és én nem veszem észre magam körül teremtett világodnak annyi szépségét, amit éppen számomra készítettél. Hogy keserűségemben elfelejtettem megköszönni a mindennapi dolgok megannyi ajándékát. Tudom, súlyos bűn, hálátlanság, amikor nem azt nézem, amit adtál, csak azt, amit kívántam, de nem az én részem volt a Te rendelésedben. Taníts meglátni, megérteni a tőled származó jókat, és hálásan megelégedni az én részemmel! DE arra is taníts meg, hogy azt ne herdáljam el, hogy fel tudjam használni a magam gyönyörűségére, a hozzám tartozók örömére, a többiek javára, hogy egy se vesszen el a számomra teremtett ajándékaid közül! Kérlek Uram, adj hozzá erőt! Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, milyen nehéz az elfogadni, hogy a legkellemetlenebb ellenségem is a Te gyermeked, felebarátom, akit szeretnem és szolgálnom kell. Hogy tudjam én ezt felfogni gyarló hitemmel? Szolgáljam, amikor megüt, kicsúfol, megrabol, azt kívánod tőlem? Túl sok ez nekem, Uram. De hova meneküljek a Te arcod elől? Kívánságod teljesítéséhez adj nekem erősebb hitet! Ha kell, kényszeríts rá! Vagy tedd Te barátommá ellenségemet! De ne engedd, hogy belemeneküljek az idegen világba, ahol nem látom jóságodat, nem érzem szeretetedet, ahol nélküled értelmetlenné válik az életem, még a most semmirevaló hitem is. Őrizz meg magad mellett, és tégy képessé a legkellemetlenebb szolgálatra is, hogy ott találjam meg igazi célomat, boldogságomat, örök életemet, Krisztus példája szerint, az Ő oldalán. Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, nekem is példát adtál az engedelmességben. Nekem nem szántál különleges, világraszóló küldetést, de én is tudom, hogy eleve elrendelt feladatom van ebben az életben. Azon a ponton az én helytállásomra van szükség. Mutasd meg Uram, nekem is világosan, hol, mikor, mi a feladatom, és adj hozzá erőt, hogy én is tudjak engedelmeskedni akaratodnak! Akkor is, ha nehéz, akkor is, ha nem kedvemre való, tudjam azt, hogy mi a Te akaratod, és legyek képes azt végig vállalni és végrehajtani. Taníts meg a szóra: „Történjék velem a Te beszéded szerint!” Ámen.
/V.L./
Jó Istenem, nem tudom megítélni magamat. Én nem akarok gyűlölni senki, mégis előfordul, hogy valakiknek, ha nem is teszem, de szívemből kívánom a rosszat. A rajtam esett sérelmet könnyebb megbocsátani, de amikor a gyalázatos kizsákmányolást, a besúgást, az irigységből fakadó rosszakaratot, népem és egyházam elleni súlyos bűnöket látom, nem tudom megállni, hogy ne szoruljon ökölbe a kezem. Csendesítsd le, Uram, az indulataimat, és adj erőt, hogy ha tehetek valamit a rossz legyőzésére, áldozatainak védelmére, tegyem meg; én pedig ne kövessem el ugyanazokat a bűnöket, nehogy én is ítéleted alá essek! Ámen
/V.L./
Jó Istenem, őrizz meg engem attól, hogy két tanítványod (Júdás és Péter) közül bármelyiknek is követője legyek. Hiszem és feltételezem magamról, hogy árulója nem leszek Krisztusnak, sem földi testének, az Anyaszentegyháznak. De azért már nem tudnék felelni, hogy a Péter idétlenkedését ne utánoznám le olyan feszült helyzetben. Bizony, megtörtént nem egyszer, hogy éppen azért, mert nem tudtam elviselni másoknak az aljasságát, családomnak, népemnek, egyházamnak bántását, durván odavágtam s csak azután derült ki, hogy nem is volt igazam, s meg kellett szégyellnem magam. Bocsásd meg, Uram, és adj elég bölcsességet és nyugalmat, hogy nyugodt tetteimmel, ne idétlen kapkodással szolgáljalak. Ámen.
/V.L./
Kegyelmes Atyám! Hányszor és hányszor törlöd le lelkem beszennyezett, bűntől koszos tábláját! Én pedig ahelyett, hogy ennek örülnék és hálát adnék, újra beszennyezem. Segíts nem leragadni a múltban, hanem előrenéznem kegyelmedből, irgalmadból, melyet rám árasztasz napról napra! Ámen
Kegyelmes Atyám! Mennyi mindenről hiszem, hogy az fontos számomra, és olykor megfeledkezem a legszükségesebbről: Rólad, a Te Igédről, lelkem táplálásáról. Pedig, ha testileg éhes vagyok, akkor leülök enni, vajon miért nem veszem észre, hogy lelkileg csaknem az éhhalál fenyeget? Adj józanságot, és odaszántságot életembe! Ámen
Kegyelmes Istenem! Életem vereségeinek oka abban áll, hogy elfeledkezem Rólad és a Hozzád kiáltásról. Az imádság végtelen nagy erőforrás, mert Rád és gondviselő szeretetedre, hatalmadra számít. Uram, add, hogy ne legyek rest imádkozni magamért, másokért, ügyekért, mert ez sohasem hiábavaló dolog. Ámen
Kegyelmes Istenem! Ha gyakrabban észrevenném embertársaimon, hogy rajtuk keresztül Te mosolyogsz rám, akkor más lenne az életem és a hozzájuk való viszonyom. Másképpen állnék családtaghoz, baráthoz, szomszédhoz, munkatárshoz ennek tudatában. Formálj engem, belső, lelkiképpen, békességben, csendességben! Ámen
Kegyelmes Istenem, nem tudtam, hogy a te kegyelmed volt az, mikor reménytelen nyomorúságomban váratlanul, talán kéretlenül, magam sem értettem hogyan, megtelt a lelkem örömmel, erővel, reménnyel, s végül megoldódtak kérdéseim, megszűnt nyomorúságom, szép lett az életem. Tudom, kegyelmed ennél is több. Megbocsátod bűneimet és bizonyossá teszel az örökélet felől. De ezt már kérnem kell. És ez kell ahhoz, hogy valóban szép legyen az életem. Add meg nekem, Uram, teljes kegyelmedet, és úgy vezess, hogy ne véletlenül vegyem észre, hanem előre kérjem és várjam kegyelmed ajándékait. Ámen
/V.L./
Kegyelmes Urunk! Életünk ítélet alá esik. Te vagy az ítélőbíró. Ezzel nem ijesztgetni, hanem felkészíteni akarsz bennünket. Segíts felelősségteljes életre, mely nemcsak a láthatókra tekint! Jézusért kérlek! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése