2018. március 28., szerda

Bocsáss meg nekem Uram, hogy életem bizonyos területeiről kiszorítani igyekezlek ahelyett, hogy egyre nagyobb teret engednék neked. Balga vagyok, ha így teszek, mert magamnak éppen úgy ártok vele, mint másoknak. Segíts alárendelnem önmagam Neked, hogy velem való céljaidnak megfelelően éljek! Ámen


Drága Mennyei Atyám!

Hány betegágynál tettél bizonyságot arra, hogy azok a betegek, akikért imádkoznak, azok visszatérnek az életbe! Legyen neked ezért dicsőség, és hálaadás! Kérlek, tekints most is a betegekre, elesettekre, azokra, akik fáznak, akiknek nincs mivel fűteni! Tekints rájuk, és emeld fel őket! Kötözd be a sebeiket, és elégítsd meg az ő szükségleteiket! Jézus nevében! Ámen!

Drága Úr Jézus!

Még mindig él a lelkemben, ahogy Te rám találtál, mondom el azoknak, akik majd olvassák az imádságot.

Mennyit akartam, és a kapott talentumokkal mennyire magaménak tudtam a “sikereket”? És mikor nem azzá lett az életemben, amit vágytam, akartam, hanem az ellentéte, mélységbe taszított, kinevettek, eldobtak, megvetettek, önmagamban, a nagy “eszemben, okos gondolataimban” teljesen összetörettem, szenvedtem, egészen elvitt ez a lelkület az öngyilkosság gondolatáig.

Ekkor felkiáltottam Hozzád és sírva eléd borultam, és kimondtam: Nem akarok tovább így élni!

Te akkor lehajoltál hozzám, megragadtad a lelkem, és kiemeltél a gödörből.

Azóta Veled járok, hiszen ez a lelki születés után is egy  út, amely a földi élet végéig tart, de egyre jobban ismerhetlek, egyre jobban imádhatlak, és Te engeded, bátorítasz, megostorozol, megfeddesz, átölelsz, felemelsz és mind-mind a javamat szolgálja.

Sokszor nem értem: miért, de feltétel nélkül ki tudom mondani: Mind jó, amit Isten tészen, legyen akaratja.

Köszönöm, hogy gyerekeddé fogadtál és vallom, hogy már most is, az örök élet előszobájában élek. Ámen (Trezsimama)


Istenem! Irgalmas vagy hozzám, pedig nem érdemlem. Segíts ezt újra és újra meglátnom, megköszönnöm és hasonló módon viselkednem embertársaimmal. Ámen


Istenem! Köszönöm Neked életemet, s áldásaidat! Engedd, hogy magam is áldás lehessek mások számára! Ámen
URam! Add, hogy örömmel fogadjam Tőled azokat a terheket, melyekkel magadhoz emelsz! Ámen


Uram, bocsásd meg, ha sokszor elfelejtem mindazt, amire pedig emlékeznem kellene, sőt, amit hirdetnem kellene; közben pedig emlékezem értelmetlen, sőt, káros dolgokra. Segíts, hogy az életem, örökéletem számára fontos dolgokat őrizni tudjam, és környezetemben ezeknek ismeretét életben tartsam. Ámen.


URam! Értelmet és érző szívet adtál nekünk, többnyire mégsem gondolkodunk, szívünk útmutató sejtéseit pedig nem vesszük komolyan. Add nekünk Bölcsességed Lelkét, hogy mindennapjainkat ne a körülményeink-keltette érzéseink, hanem a Te szereteted titkának ismerete határozza meg! Ámen


Uram, Istenem! Utamon segíts meg! Ámen



Uram, köszönöm, hogy élhetek. Köszönöm, hogy szereteted gazdagságát élvezhetem, a természet szépségét, a többi emberrel való közösséget, saját szívem boldogságát, a te közelségedet, és annak tudatát, hogy szeretsz, és szüntelen áldásoddal gazdagítasz.
(J. Fischer)


URam! Válts meg URam minket, hogy ne a rombolás, a pusztítás, s a megsemmisülés útját járjuk, hanem a Te szeretetedét! Ámen

Nincsenek megjegyzések: