2018. augusztus 23., csütörtök

Édes Atyám a Jézus Krisztusban! Köszönöm, hogy nem méltatlanságomra tekintesz, hanem tudod, hogy kegyelmedre szoruló bűnös ember vagyok. Ámen

/BM/


Istenem! Téged helyezlek életem első helyére, minden más csak utánad következhet. S ha így van, akkor minden a helyére is kerül. ÁmenMennyei Atyám! Fiadban megmutattad életem értékességét. Köszönöm, hogy így tekintesz rám. Ámen


URam!
Gyorsan pörgő napjaimban többnyire csak az erőtlenségemet érzem... Kérlek erősíts Igéddel, erősíts szeretteim szavain keresztül is, hogy magam is erősíteni tudjak másokat! Ámen
URam! Hozd felszínre bennem a jót, hogy tetszésedre, mások javára és boldogulásomra is élhessem mindennapjaimat! Ámen
Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is terhesnek érezzem a munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban. Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan, jól gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan beszélgetéssel, vagy időtöltéssel. Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne teher legyen, hanem öröm. Ámen


Uram, ma szinte gúny tárgyává válik, aki a Te törvényedre hivatkozva próbál valakit bűneire figyelmeztetni, annyira megszokottá lett a törvénytelenség. Irigyeljük egymás boldogságát, és panaszoljuk, hogy senki sem boldog. Ábrándozunk csodaeszközökről, és fűtetlen marad a lakásunk. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy más úton nem lehet jó eredményt elérni, csak a Te utaidon. Ébressz rá engem, hogy ezt a panaszt ne így mondjam, általánosságban, hanem értsem magamra, és próbáljak úgy élni, családomat úgy nevelni, másoknak példát úgy mutatni, hogy Téged követlek. Tudom, hogy áldásaid meg fognak jelenni életemben. Ámen


/V.L./


Uram, olyan hangos a világ.
Ki-ki csak hajtogatja, védi
a maga igazát.
Bántva, sebezve,
mégis távlattalanul.
De a Te szavad, Uram
gyógyító szó.
Uram, olyan csendes a világ.
Némán fordul el az ember
embertársától,
üres lélekkel,
visszhangtalanul.
De a Te csended, Uram,
távlatot nyitó.
Kérlek, mert fáj ez a zaj
és fáj ez a némaság,
amiben élek,
ölelj át Önmagaddal,
csendes szavaddal.
Hangod és csended, Uram,
életre nyugtató.
Ámen!


/Hajdú Zoltán Levente/


Uram! Segíts, hogy szereteted apostolaként élhessek! Ámen

Uram! Segíts meg, hogy szereteted alázatos követe legyek ma is! Ámen

Uram! Sokmindenben kételkedem, olykor kételkedésnek hiszem az egész életem. Istenem, Te jól tudod, hogy Benned, hatalmadban és erődben, gondviselő jóságodban soha nem kételkedem. Tudom, hogy megbünteted a hűtlenséget, s fegyelmezed a szeretetleneket. Amit rám mértél, azt én is megérdemeltem... Uram! Bocsásd meg türelmetlenségemet, s add hogy Veled járva tanuljam akaratodat, s annak megvalósítását személyes életemben, hogy egyre jobban megérthesselek Téged, embertársaimat, s magamat! Ámen.
Urunk! Költözz a szívünkbe, hogy istenképű életünk lehessen! Ámen.

Nincsenek megjegyzések: