2014. november 21., péntek

“Imádott édes jó Jézusom! Te vagy a fény az életemben. Téged fogadlak a szívembe minden szentáldozásban. Te tündökölsz a lelkemben. Te ragyogsz át a testemen, mint könnyű üvegburán át. Te öntöd a lelkembe a Te kedvességedet. A Te bájos mosolyod ül ajkamon. Téged sugározlak az emberek felé. Te vagy bennem a szeretet, amelyet kiárasztasz egész környezetemre. Te vagy bennem a béke, amely áthatja lelkemet, és békét teremt az engem körülvevőkben. Te vagy bennem a bölcsesség, amely hallgatásra int, ha a szó, amely elhagyná ajkamat, haragot vagy civakodást váltana ki a mellettem lévő emberekből. A te szavad bennem a jó tanács, amelynek ha engedelmeskedem, mindig megóv a rossztól, vezet a keskeny ösvényen, amely az örök életre visz. A Te Véred az én megváltásom. A Te szavad: “Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekednek” az én békém, megbocsátásom, és reményem, mert ha megbocsátok, én is bocsánatot nyerek Tőled. Jézusom, köszönöm, hogy szeretsz, és én viszont szerethetlek. Köszönöm, hogy előttem mégy a rögös keskeny úton, és én követhetlek. Köszönöm, hogy előttem viszed válladon a keresztet, amelyből nekem is adtál néhány kis szálkát, hogy ebben is kövesselek. Köszönöm, hogy a keresztek által egyre szorosabban követhetlek. Köszönöm, hogy amint Te feláldoztattál értem a keresztfán, egykor én is áldozattá leszek majd Érted. Köszönöm ezt a nagy kitüntetést. Köszönöm a mennyet, amit a Téged szeretőknek ígértél meg. Kérlek, add kegyelmedet, hogy egyre jobban és jobban szeresselek Téged, és elnyerjem az örök életet. Ámen.

Imádott Királyom! Örök Boldogságom! Szívemnek már csak egy nagy vágya van: kívánom látni Arcodat! Azt a Szent Arcot, amelyet az Atya megformált, amely rámosolygott a betegre, és meggyógyította. Amely megszánta a halott fiát sirató özvegyet, és a gyermekét feltámasztotta. Azt az Arcot, amely haragra lobbant, és kiűzte a kufárokat a templomból. Azt az Arcot, amely megszidta a képmutató farizeusokat és írástudókat, ezzel minket is figyelmeztetve, hogy ne kövessük példájukat. Azt az Arcot, amely lehajolt minden bűnöshöz, és bűnbánatuk láttán elengedte minden tartozásukat, vagyis megbocsátott minden bűnt.
Imádott Jézusom! Látni kívánom Arcodat! Mikor jelenhetek meg már Szent Színed előtt? Ragadj Magadhoz imádott Királyom! Ragadj ki engem ebből a siralomvölgyből! Mindennél jobban vágyom Hozzád! Készen vagyok bármely pillanatban. Várlak Téged, hogy eljöjj értem, imádott, szeretett Szent Vőlegényem! Akkor, amikor Te akarod. Nem sürgetlek, mert tudom, hogy amíg itt kell lennem, addig szolgálnom kell Téged. De várlak szüntelen, és hiszem, hogy eljössz, és karjaidba zársz engem, a Te hűséges szolgáló leányodat. Ámen.”

Nincsenek megjegyzések: