2011. február 3., csütörtök

Mária, Krisztus Urunk és egyházunk anyja,
Rád gondolunk, ha küldetésbe készülünk:
az örömhír terjesztésére,
amit feladatul kaptunk.
Hálaadásod csodálatos;
a legszebb imádság hálaéneked,
amit Erzsébetet látogatva énekeltél.
A Keresztelő édesanyja ezzel válaszolt:
"Áldott vagy te az asszonyok között!"
Boldogságodban nem feledkeztél el
a körülötted élőkről, imáidban
megemlékeztél az egész emberiségről.
mindenkiért imádkoztál!
A kicsinyek mellé álltál,
ahogy később Fiad tette.
Mi az Benned, szavaidban,
hangodban, amit senki sem mer
bizalmatlan szemekkel méregetni,
senki sem mer felforgatónak bélyegezni?
A Magnificatban Istenedet magasztalod.
"Hatalmasokat elűzött trónjukról
kicsinyeket pedig felmagasztalt,
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel."
Add nekünk hangodat, énekelj velünk!
Kérd fiadat, hogy beteljesíthessük
az Atya ránk vonatkozó tervét!
(Helder Camara)


Mennyei Atyám!
Hálát adok neked az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újra ébredt lelkem legyen egészen a tiéd!
Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint te: mindenütt jót akarok cselekedni.
Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit te küldtél hozzám.
Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tetteimből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá.
Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna.
Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe.
Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő.
Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban.
Végül add meg, hogy mindenkit legalább parányit vezessek közelebb Szent Fiadhoz a Szűzanya által. Ámen.
(XXIII. János pápa)


Mindenható örök Isten! Íme a te Szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak áldott Szentségéhez járulok: mint beteg az élet orvosához, mint tisztátalan a tisztaság forrásához, mint vak az örök fényesség világához, mint szegény koldus a menny és föld Urához. Kérem azért végtelen irgalmadat, gyógyítsd meg betegségemet, mosd le minden tisztátalanságomat, takard be mezítelenségemet, hogy téged, az angyalok kenyerét, a királyok Királyát, az urak Urát oly hódolattal és alázattal, oly töredelmes és ájtatos szívvel, oly hívő és tiszta szívvel vegyelek, mint az lelkem üdvének a leghasznosabb.


Mindenható Teremtőm, Uram és Istenem, te azt parancsolod, hogy teljes
szívemből, teljes lelkemből, teljes elmémből és minden eromből szeresselek.
Ó mily boldoggá tesz engem e parancs! Mert hogy én, méltatlan teremtményed
szerethetlek, ez a legnagyobb kegyelem.


Ne engedd, Uram, hogy úgy vágjak neki ennek a hétnek, mint valami mindig
egyforma, vágyakat, lendületet hervasztó pusztaságnak! Új ösvényt vághatna
Feléd repeső szívem. Ha tartóssá válnék bennem a vágyakozó szeretet, akkor
életem nem lenne sivár pusztaság. Akkor az út Hozzád vezet, s ezen az úton
Te is jössz felém.


Ó jöjj, ó jöjj el, Bölcsesség,
ó Egyszülött, kit ád az ég,
te gyöngédség és őserő:
amit tudnunk kell, tárd elő!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

Ó jöjj, ó jöjj el, Adonáj,
ki cserjelángból szólalál,
majd kobe vésted tíz szavad,
jöjj tárt karokkal jómagad!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

Ó jöjj el Jessze vesszeje,
rab nemzeteknek fényjele;
ha szólsz, elnémul földi nagy,
jöjj, szabadítónk csak te vagy!.
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

Ó Dávid kulcsa, nyitni kész,
ha ajtót nyitsz, nem zárja kéz,
halál árnyéka vesz körül,
mirajtunk immár könyörülj!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

Ó jöjj, ó jöjj el, napkelet,
mert éjben járunk nélküled;
jöjj, igaz Napunk, halld imánk
és fényességed áraszd ránk!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

Te Úr vagy minden nép fölött,
és Szegletkő, mely összeköt,
sárból formáltad hívedet,
most jöjj, fejezd be muvedet!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!

Ó jöjj, ó jöjj, Emmánuel,
csak téged áhít Izrael,
és hozzád sóhajt untalan,
mert Isten híján hontalan!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!


Örök Asszony, te Anya és Szűz, te testben és lélekben Megváltónknak és
Istenünknek Anyja vagy, tehát Egyháza minden tagjának anyja, igazi anyja vagy.
Szereteteddel közreműködtél az Egyház híveinek érdekében.
Egyetlen vagy az asszonyok között, aki anya és szűz vagy: Krisztus Anyja és Krisztus Szűze.
A föld szépsége és ragyogása vagy te, Szent Szűz, a szent Egyház példaképe!
Istenanya, általad, egy asszony által van az élet és a halál megszentelve!
(Szent Ágoston)


Sion népe, íme jön az Úr, hogy üdvözítse a nemzeteket. Szava fönségesen fog hangzani, úgy hogy hallatára szívetek örömmel telik meg. Izrael pásztora, ki Józsefet, mint juhodat vezeted, könyörülj rajtunk. Rázd fel Uram, szíveinket a tétlenségből, hogy elkészítsük egyszülötted számára az utakat, és eljövetelekor elnyerjük azt a kegyelmet, hogy neked megtisztult szívvel szolgálhassunk.


Szűz Mária, te vagy az én királynom! Testemet és lelkemet ma, mindennap és halálom óráján, a te oltalmadba, különös gondviselésedbe, anyai szívedbe ajánlom! Neked ajánlom minden reményemet, minden örömömet, minden gondolatomat és esendőségemet, életemet és halálomat. Közbenjárásod és érdemeid által eszközöld ki nekem a kegyelmet, hogy minden gondolatomban, szavamban és tettemben a te isteni Fiadnak szent akaratát teljesítsem.
(Gonzága Szent Alajos)


Tudom, hogy forrás fakad titkosan - bár éjszaka van.
Ez örök forrás rejtőzik szemünktől, barlangnak sűrű mélységében tör föl - bár éjszaka van.
Nem tudni hol, mert eredete nincsen, ám ami van, ered belőle minden - bár éjszaka van.
És szépségéhez nincs hasonló semmi, az ég és föld szokott belőle inni - bár éjszaka van.
Tudom, hogy nincsen medre, hol szaladna, és nem tud senki átlábalni rajta - bár éjszaka van.
Hogy tisztaságát semmi nem zavarja, hogy minden fény a fényét tőle kapja - bár éjszaka van.
Tudom, belőle óriás erek folynak, eget és poklot, embert záporoznak - bár éjszaka van.
Tudom, az ér, mi sodrából kiválik, mindenható, akárcsak ő, e másik - bár éjszaka van.
Mi kettőjükből tör egyetlenegybe, nincsen ki nála fontosabb lehetne, - bár éjszaka van.
Az örök forrás titkos útját járva, élő kenyérben életünk kínálja - bár éjszaka van.
Ím e sötétben látja a teremtmény, hogy oltsa szomját, vizét fölkeresvén - bár éjszaka van.
Azt az eleven forrást, mire vágyom, az Élet kenyerében megtalálom - bár éjszaka van.


Uram, kegyességedhez fordulunk, hogy e kegyelemeszköz tisztítson meg minket minden bűntől és készítsen elő a közelgő ünnepre. Mondjátok a csüggedőknek: vigasztalódjatok és ne féljetek, mert lám Istenünk jön, hogy megmentsen bennünket.


Uram, rád bízom magam,
és arra kérlek,
vess véget nyugtalanságomnak!
Rád bízom akaratomat.
Rád bízom gondolataimat.
Rád bízom terveimet.
A gondjaimat és az embereket
mind rád bízom, Uram!

Ha félek az ellenség túlerejétől,
rád bízom magam.
Ha rettegek saját árulásaim miatt,
rád bízom magam.
Megoldatlan kérdéseimet,
fáradozásaimat önmagamért,
kínlódó reménységemet
rád bízom, Uram!
Feladom a harcot a zárt ajtók ellen,
és várok terád.
Csak te tudod kinyitni azokat.
(Jörg Zink)

Nincsenek megjegyzések: