2010. december 2., csütörtök

Kolduló könyörgés bocsánatért (Deus-Homo, Rex coelorum)

Isten-Ember, Ég Királya,
Szánandókat tekintsd szánva!
Hajlók vagyunk, jaj, a bűnre;
s majdan por a porba tűn le.
Romba hulltunk, jöjj, emelj fel!
édes-hűséges kegyeddel...
Ember mi is? Ádám sarja,
Halál magva, veszni: sora.
Mi más ember? Féreg, tiport,
rozoga szer, szemétre szórt...
Haragra se méltass hitványt!
Mit tud? Végtig bűntől megszállt.
Nagy Isten, el ne kárhoztasd!
mást se képes: bűnt halmozgat...
Ítélnél ilyent, Igazság?

Műved ő... Ez nem vallna Rád!
Nem ér ennyit silány ember,
Égdörgőnek hogy feleljen!
Mint az árnyék, füst kavargó,
vagyunk aszott fű: -- halandó...
Isten-Ember, Ég Királya,
szánandókat tekintsd szánva!
(Marbod)

Nincsenek megjegyzések: