2009. augusztus 18., kedd

4. (GG59)

Mint sugárzó hajnalcsillag ösvényemre fényt rezeg s mint a déli napnak fénye nyájasan körül lebeg:

Úgy világit Bibliám is naponként ha dolgozom s megmutatja, hol az igaz, áldott, boldog égi hon.

Mint a forrás a pusztában felüditi az embert! S mint a fénytorony az éjben beragyogja a tengert:

Épp úgy drága Bibliám is, fénysugár az utamon, elvezet a Kánaánba pusztaságon s viharon.

Mint barátom részvét szava, ha szivem fáj, megenyhit, szenvedések borús napján megvidámit s felderit:

Úgy hatja át Bibliám is, naponként egész valóm s amit Isten igért nekem, örülök az égi jón.

Igy elmondhatom, mint Dávid: Uram, igéd követem, az vezesse mindig lábam s ragyogjon ösvényemen:

Nappal legyen fénylő napom, éjjel reménycsillagom, harcaimban kard és páncél, mig a mennyben nyughatom.

Nincsenek megjegyzések: