2009. augusztus 18., kedd

27. (HH520)

Mardj velem, mert immár alkonyul, az éjszakának sötét árnya hull...

Aki segitne, senkim sincs nekem, Ó szánj meg, Uram és maradj velem!

Amint a napfény eltűnt lassúdan, földi dicsőség s öröm elsuhan,

Mert csak múlandó minden idelenn, Ó Te, ki örök vagy, maradj velem!

Minden órában vágylak Tégedet, nagy irgalmadat, szent szerelmedet,

Ha beszélsz hozzám, gerjedez szivem, Uram, vigasztalóm, maradj velem!

Tárd ki felettem áldó kezedet s én megcsókolom rajt’ a sebhelyet...

Földi éj múlik, de fény gyúl a mennyben, halál völgyén túl is maradj velem!

Nincsenek megjegyzések: