Immár a nap leáldozott, Teremtőnk, kérünk tégedet:
légy kegyes, és maradj velünk, őrizzed, óvjad népedet.
Álmodjék rólad a szívünk, álmunkban is Te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk, midőn új napra ébredünk!
Adj nékünk üdvös életet, szítsd fel a szív fáradt tüzét;
a ránk törő rút éjhomályt világosságod rontsa szét!
Kérünk, mindenható Atyánk, Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled uralkodik, s örökre él. Ámen


Istenem! A Te kegyelmed mindenre elég, mit is akarhatnék még?! Ámen


Istenem! Az öröm forrását sokszor nem Benned keresem, pedig másban nem találhatom meg. Földi vándorutamon rám-rám derül egy kis öröm, de Te többet akarsz adni nekem, csak én nem bízom Benned eléggé. Mily balga vagyok, amikor így teszek! Segíts, taníts Rád bíznom életemet, és útjaidon járva megtalálni az örvendező, hívő életet! Ámen


Istenem, biztosan tudom, hogy te nem aszerint szereted vagy nem szereted gyermekeidet, hogy melyik napon tisztelnek téged. Köszönöm, hogy ünnepet adtál, hogy nem kell állatok módjára húzni az igát minden nap. Minden vasárnap kiemelhetem a fejem a munkából, részt vehetek a közösségben, hallgathatom igédet, együtt lehetek családommal, barátaimmal. Emlékeztess, hogy Krisztus valóban feltámadt, és nekem is életet szerzett. Ámen. /V.L./


Istenem! Borzasztó lenne, ha Te személyválogató volnál! De köszönöm, hogy nem vagy az. Viszont ez engem is tanít, még pedig arra, hogy hogyan viszonyulhatok szeretettel és szelíden a másmilyen, tőlem különböző emberekhez. Ámen


Istenem! Csak Te vagy méltó arra, hogy imádjalak, szeretném is ezt tenni életem minden napján! Ha ez sikerül, akkor annak hatásai jól láthatóak lesznek kapcsolataimban, munkámban, életem minden területén. Ámen


Istenem! Elég nekem is a Te kegyelmed. Semmi másra nincs is szükségem. Bárcsak mindig tudnám ezt így látni! Ámen


Istenem, hallom hívásodat. Megpróbálom követni Krisztust az ő útján. Az én utam bizonytalan, de az ő útja biztos út. Azon kívánok járni. Ha a körülöttem zsongó nyugtalanság beszűrődik életembe, megint csak hozzád fordulok. Ameddig van ereje hitemnek, hogy teljes mértékben rád bízzam magam, megnyugvást találok lelkemnek. Add, hogy ez a nyugalom megmaradjon holtom napjáig, míg kiszakadva a nyugtalanság világából beléphetek hozzá, a teljes, végső biztonságba. Add, hogy ezt a nyugalmat örököljék gyermekeim, unokáim. Tedd igádat kedvessé, terhünket könnyűvé, közösségünket állandóvá szereteteddel. Ámen. /V.L./


Istenem! Hiszek benned, mert örökké igazmondó vagy.
Istenem! Remélek tebenned, mert végtelenül jó és irgalmas vagy.
Istenem! Minden fölött szeretlek téged, mert végtelenül jó és szeretetreméltó vagy.


Istenem! Nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel. Erre vágyakozom, ebben szeretnék gyarapodni. Ámen


Istenem! Te nem személyválogató Úr vagy, hanem minden nép között kedves előtted, aki féli nevedet. Neked van egy választott néped, az anyaszentegyház, melynek tagjait a világ kezdetétől fogva, annak végéig gyarapítod, hála Neked érte, hogy én is tagja vagyok és örökké az is maradok! Ámen


Istenem! Te soha, semmilyen körülmények között sem hagysz magamra, és én ezért hálás vagyok Neked! Ámen