Istenem! Én hogy lehetnék szeretet, amikor a hozzám legközelebb állókat bántom a legtöbbször és a legmélyebben… De Te tényleg az vagy, a szeretet. Belőled óhajtok meríteni, hiszen a szeretni tudás tanítványi létünk ismertetőjele is. Ámen


Jézusom! Hogy mi közöm Hozzád? Nagyon is sok! Nélküled semmi. Általad használható eszköz, gyümölcstermő szőlővessző. Szeretnék teremni minél többet, de ez csak Benned lehetséges. Köszönöm a Veled való szoros kapcsolatomat! Ámen


Mennyei Édes Atyám!

Hálásan köszönöm Neked ezt a gyönyörű Karácsonyt. Köszönöm azokat az Igéket, és Ígéreteidet, amelyeket a szívembe ültettél ez ezen az ünnepen is. Olyan jó tudni Uram, hogy Te azt nézed, mi van a szívemben. Uram arra kérlek, hogy hitem cselekvő hit legyen, hogy ne csak megérthessem a Te szent akaratodat, hanem meg is tegyem, amit kérsz Tőlem. Bocsásd meg mulasztásaimat, hibáimat, indulataimat. Légy Velem a hét mindennapján, és add, hogy a Karácsony Örömüzenete betölthesse egész évben a szívemet. Ámen


Úr Jézus Krisztus!
Úrnak mondalak, Úrnak nevezlek.
De mégis olyan sokszor szabadítom fel magamat
a Te hatalmad alól.

Aztán megbánom. Mindig megbánom.
Utólag.

Pedig ha nem Te vagy az Úr
az életemben,
ebben az országban,
az egész teremtett világon,
akkor minden
relatívvá,
viszonylagossá válik.
Akkor minden értékét veszti.

Úr Jézus Krisztus!
Uram! Szabadítóm!
Kérlek, ments meg
nélküled-való önmagamtól!

… hogy szabad legyek.
Szabad:
a Te hatalmadba odaszánni az életem.
Szabad:
Téged tekinteni Úrnak, egyedüli Úrnak az életemben.

Hogy kesergő lemondás helyett,
örömteli reménységgé váljon az imádságom:
„Legyen meg a Te akaratod!”

Ámen

/Hajdú Zoltán Levente/


Uram! Add nekem az újrakezdés lehetőségét, s tedd késszé szívemet, hogy meg tudjak bocsátani másoknak! Ámen

URam! Erőtlenségemben nagyon emberi vagyok... gyarlóan, végesen, bűnösen emberi. Erő híján nem nézek fölfelé, csak lefelé, s a tények egyre csak szorítják vergődő lelkemet. Istenem! Tudom, hogy Nálad van mindennek a megoldása, add hogy Hozzád hajolva kegyelmedbe szövődjön életem! Ámen

Uram, Istenem! A világ zsivajában oly sokszor elfelejtkeztem adományaidról, s benne arról is, hogy segítőtársat rendeltél mellém. Add, hogy felismerjem szeretetedet nemcsak a jóban, hanem a feladatos, próbás rosszban is! Létünk általad egymásba kovácsolt gyűrűit tartsd egyben kegyelmed révén, hogy ajkunkon soha ne a panasz szomorú virága nyíljék, hanem az Élet öröméé! Ámen


Uram, köszönöm, hogy lélekben jól körül tudom határolni önmagam, kétely nélkül vallhatom, hogy mely közösségeimet kaptam kezedből. Minden közösségemhez kaptam tőled megtartó gyökereket, védelmező határokat. Áldásaikért légy áldott! Ámen.

Uram! Köszönöm, hogy újra tudatosítod bennem: nem véletlenül adtad mellém családom tagjait. Nem véletlenül vagyok házastársa valakinek, és gyermekeim sem véletlenül tartoznak hozzám. Rám (is) bíztad őket! Segíts felelősségemet átéreznem és cselekvő szeretettel munkálkodnom szeretteim boldogságán! Ámen

Uram! Válj mindinkább valósággá életemben, hogy valóban élhessek! Ámen