„Jézusom,
Te ott függsz a keresztfán. Haldokolva, zihálva, fuldokolva felénk
kiáltod: szomjazom! És mi süketek és vakok, futunk az e világi élvezetek
és a mammon után.
Jézusom,
ha keresztet adsz, megtorpanunk, akkor Rád tekintünk. Csak keveseknek
esik meg Rajtad a szíve. A legtöbben Téged okolnak szenvedéseikért.
Pedig Te földi életedben minden betegséget meggyógyítottál és
halottakat támasztottál fel. Nem Te akarod a szenvedést. Az a mi
bűneink következménye.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése