„Imádlak, szeretlek fönséges Jézusom, Aki leszálltál közénk Atyád boldogságából, ebbe a siralomvölgybe, ahol üldözés, ellenségeskedés és hatalomféltés várt Rád. „Keresztre Vele!” És Te éppen ezért az óráért jöttél. A Getszemáné kertben Vérrel verítékeztél, halálfélelemben remegtél, és így imádkoztál: „Abba! Atya! Neked minden lehetséges. Ha lehet, múljék el Tőlem ez a kehely, anélkül, hogy kiinnám! De ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd!”

Gonosz pribékek gúnyoltak, kínoztak. Drága Szent Tested csupa Seb és Vér volt. Te mindezt szótlanul tűrted, közben magadban felajánlottad az Atyának a bűnösök megmentéséért. Nincs szenvedés, amin Te át nem mentél. Nincs bűn, amit Te meg nem bocsátanál. Csak aki megátalkodott, aki ragaszkodik bűnéhez, nem bánja meg, nem kér bocsánatot. Az ilyen ember az ördögök martaléka lesz. A tűz emészti, és a férgek rágják örökkön örökké. Az ilyenért fölösleges volt keresztáldozatod, mert hiábavalóvá tette magában kegyelmedet.

Drága Szent Uram! Te vérkönnyeket sírsz minden elkárhozott lélekért. Te minden kegyelmet megadsz neki, de tiszteletben tartod szabad akaratát. Akarata ellenére senki sem üdvözül. Milyen tragikus. Ti bűnösök! Halljátok meg az Üdvözítő Isten-Ember szavát, amit a keresztről kiált felétek: „Szomjazom!” A ti lelketekre szomjazik. Bánjátok meg bűneiteket! Tisztuljatok meg a bűnbocsánat szentségében! Ne legyetek süketek Krisztus szeretetteljes szavára! Ő azért jött, hogy üdvözítsen, hogy megmentsen. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Drága Szent Jézusom! Add a mi ajkunkra is ezeket a szavakat, amikor ellenségeinkre joggal haragszunk! Teérted, a Te értünk kiontott drága Szent Véredért tudjunk, és akarjunk megbocsátani egymásnak, mert Te ezt mondtad:

„bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek.” (Máté 6, 12.) „Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek ellenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.” (Mt 6, 14-15.)

Drága Üdvözítő Jézusunk! Gyújtsd lángra szívünket! Töltsd meg a Te szereteteddel! Adj nekünk megbocsátó szívet! Olyat, amilyenben Neked kedved telik. Cseréld ki a mi kő szívünket a Tiédre, amely annyira szeretett, hogy vállalta értünk a kínszenvedést, a csúfos kereszthalált, csakhogy senki el ne vesszen, hanem örökké éljen.

Jézusom! Taníts meg minket elengedni a sérelmeket, a magunk igazát! Helyette fogadjunk el Téged, Aki Magad vagy az út, az igazság és az élet. Te légy számunkra az egyetlen igazság, Aki annyira szerettél, hogy Áldozattá lettél értünk! Ha még ezek után is van valaki, aki elfordul Tőled, és nem követ Téged, az csak magára vethet. Te mindent megtettél.

Szeretlek Uram, teljes szívemből, teljes lelkemből, teljes elmémből és minden erőmből! Csak neked akarok élni, és engedelmeskedni mindig! Csak a Tiéd akarok lenni! Köszönöm, hogy megmentettél, hogy vonzol, hogy elfogadsz. Dicsőség és hála legyen neked mindörökké! Ámen”