A kezem
már fegyvertelen.
Az arcom,
túl ezernyi harcon
már csak rád figyel.
Mert Lelkeddel
fegyvereztél le engem,
hogy mégis győztesként
tekinthessek innen
a Te keresztedre fel.
ÁMEN
/Hajdú Zoltán Levente/
AKI A MENNYEKBEN VAGY – És mert földi dolgaink egyre bonyolultabbak, s már a kék ég ragyogása sem ugyanaz felettünk, és mert leszegzett tekintettel örök, bölcs célnak meg nem felelhetünk, és mivel belénk oltottad a csak Nálad csillapuló istenszomjat, meg az önmagunk meghaladásának páratlan képességét, és a sajgó honvágyat, mely végtelen otthonod felé űz ősidők óta, hogy Benned találjon enyhületet ajzott szívünk, ezért kitárjuk Feléd egész létünket, s hívunk magunkhoz: Aki a mennyekben vagy.
/Dr. Békefy Lajos/
Drága Mennyei Atyám!
Köszönöm az új reggel, új napot. Köszönöm, hogy ma is velünk vagy, helyet kérsz az életünkben. Maradj velünk, oltalmazz bennünket, áldásod kísérje lépteinket, tetteinket! Add Uram, hogy jobban szerethessek, Rád figyelhessek! Használj fel a Te akaratod szerint! Ámen
/Bné.H.E./
Édes Istenem!
Köszönöm, hogy napra napot adsz, hogy minden nap új lehetőség, hogy hirdessem a Te jelenlétedet! Adj erőt, hitet, hogy minden cselekedetem Terád mutathasson... add, hogy szolgálhassalak... Könyörgök Uram, a betegek gyógyulásáért, az erőtlenek megerősítésért, a gyengék biztatásáért... Maradj velünk és kísérd lépteinket, add, hogy mindig Terád nézzünk és Benned bízzunk! Ámen
/Bné.H.E./
Hűséged végtelen Atyám, nagy Isten!
Elhat a mélybe az egek fölé,
Irgalmad nem fogy el múló idővel,
Ki voltál, az maradsz mindörökké.
Hűséged végtelen, hűséged végtelen,
Mindennap új áldás árad reám,
Hiányom pótolod hatalmas kézzel,
Hűséged végtelen, Uram hozzám!
/Christolm T.O./
Istenem! Köszönöm, hogy tudok bocsánatot kérni. A Te Lelked indít erre újra és újra vétkeim felismerése után. Mit érne az életem, ha meg nem bocsátott bűnök terhelnének? Összeroskadnék a súly alatt. De áldalak bűnbocsátó kegyelmedért, melyet sokszor megtapasztaltam már. Jézus érdeméért kérlek, áldj, és hallgass meg. Ámen
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD! – Mivel pedig újra éket vert közénk a lelkek alján lopakodó bizalmatlanság, és gyanakvóan, ármánykodó gyanúsításokkal nézünk egymásra – tartunk egymástól, hát betartunk egymásnak, s bizony már alig leljük fel azt a talpalatnyi helyet, ahol testestől, lelkestől nyugalmunk lehet – hogy újra egymásra találjunk, s önmagunkra leljünk, hittel kérünk: jöjjön el a te országod!
/Dr. Békefy Lajos/
Köszönöm Neked, Uram,
az „enyéim”-et.
Akiket vér szerint
kapcsoltál hozzám.
Köszönöm,
hogy ész és értelem felett
köt össze velük
a lelkembe, a lelkünkbe írt szeretet.
Add,
hogy minden emberi kapcsolatomban
mégis
Te légy
a végső bizonyosság!
Ámen
/Hajdú Zoltán Levente/
LEGYEN MEG A TE AKARATOD! – S mert reánk tör pusztító utálatosságként a szerzés pogány láza, meg a konzumkényszeres vak vásárlási görcs, s a profitéhség delejező hatalma foglyul ejt és megsemmisít sok-sok lelket, és sokan rabszolgáivá válnak a csőlátású vak és értékveszejtő anyagiasságnak, maradék erőnkkel felfohászkodunk: legyen meg a te akaratod! AMINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
/Dr. Békefy Lajos/
Mennyei Atyám! Egymástól bocsánatot kérni és egymásnak megbocsátani szintén része kell legyen életünknek. A hívő emberének különösképpen. Segíts, hogy ne menjen le a Nap a haragommal senki irányába. Ámen
MI ATYÁNK! – Előtted mi mindnyájan, kik a földön lakunk, testvérek vagyunk, mert kezed és Lelked alkotása minden ember, azok is, akik előttünk éltek és utánunk jönnek, s városainkban és falvainkban talán még ugyanabból a vízből isznak, ha a forrásokat meg nem mérgezzük, s nem temetjük be azokat féktelen pazarlással és gátlástalan rablással. Azoknak Atyja, akiket mi nevelünk föl, vagy mások, más értékrend szerint, azoké, akik előttünk 1000 évvel jövőt álmodtak e tájon a kereszt jelében, s fognak még álmodni a történelmi idő végezetéig – érettük és mindnyájunkért, kik alkotásaid vagyunk, s egymásnak fele-barátai bölcs rendelésed szerint, s hogy valóban azok is lehessünk, felkiáltunk Hozzád: Mi Atyánk!
/Dr. Békefy Lajos/
MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA, ÉS BOCSÁSD MEG VÉTKEINKET... ÉS NE VÍGY MINKET KÍSÉRTÉSBE! – Minthogy leginkább csak akkor szólunk Hozzád, ha érdekeink, mindennapi kenyerünk veszélyben forognak, s jövőölő vétkekkel vétkezünk magunk, egymás és ezredéve otthont adó édes hazánk ellen, meg sem gondolva a bűnt, mert sokaknak ez elég: nekem így jó, ahogy van, s nem veszik észre, hogy közben áthidalhatatlan árkot ásnak maguk előtt, melybe maguk esnek bele, hol a túlbecsülés, hol az önbecsmérlés forgószelétől sodorva, s mert csak ritkán tudunk igazán megbocsátani az ellenünk vétkezőknek, és egyre nehezebben cipeljük megbocsátatlan egyéni és közösségi bűneink sokasodó terhét – ezért kiáltunk Hozzád: ne vígy minket kísértésbe!
/Dr. Békefy Lajos/
már fegyvertelen.
Az arcom,
túl ezernyi harcon
már csak rád figyel.
Mert Lelkeddel
fegyvereztél le engem,
hogy mégis győztesként
tekinthessek innen
a Te keresztedre fel.
ÁMEN
/Hajdú Zoltán Levente/
AKI A MENNYEKBEN VAGY – És mert földi dolgaink egyre bonyolultabbak, s már a kék ég ragyogása sem ugyanaz felettünk, és mert leszegzett tekintettel örök, bölcs célnak meg nem felelhetünk, és mivel belénk oltottad a csak Nálad csillapuló istenszomjat, meg az önmagunk meghaladásának páratlan képességét, és a sajgó honvágyat, mely végtelen otthonod felé űz ősidők óta, hogy Benned találjon enyhületet ajzott szívünk, ezért kitárjuk Feléd egész létünket, s hívunk magunkhoz: Aki a mennyekben vagy.
/Dr. Békefy Lajos/
Drága Mennyei Atyám!
Köszönöm az új reggel, új napot. Köszönöm, hogy ma is velünk vagy, helyet kérsz az életünkben. Maradj velünk, oltalmazz bennünket, áldásod kísérje lépteinket, tetteinket! Add Uram, hogy jobban szerethessek, Rád figyelhessek! Használj fel a Te akaratod szerint! Ámen
/Bné.H.E./
Édes Istenem!
Köszönöm, hogy napra napot adsz, hogy minden nap új lehetőség, hogy hirdessem a Te jelenlétedet! Adj erőt, hitet, hogy minden cselekedetem Terád mutathasson... add, hogy szolgálhassalak... Könyörgök Uram, a betegek gyógyulásáért, az erőtlenek megerősítésért, a gyengék biztatásáért... Maradj velünk és kísérd lépteinket, add, hogy mindig Terád nézzünk és Benned bízzunk! Ámen
/Bné.H.E./
Hűséged végtelen Atyám, nagy Isten!
Elhat a mélybe az egek fölé,
Irgalmad nem fogy el múló idővel,
Ki voltál, az maradsz mindörökké.
Hűséged végtelen, hűséged végtelen,
Mindennap új áldás árad reám,
Hiányom pótolod hatalmas kézzel,
Hűséged végtelen, Uram hozzám!
/Christolm T.O./
Istenem! Köszönöm, hogy tudok bocsánatot kérni. A Te Lelked indít erre újra és újra vétkeim felismerése után. Mit érne az életem, ha meg nem bocsátott bűnök terhelnének? Összeroskadnék a súly alatt. De áldalak bűnbocsátó kegyelmedért, melyet sokszor megtapasztaltam már. Jézus érdeméért kérlek, áldj, és hallgass meg. Ámen
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD! – Mivel pedig újra éket vert közénk a lelkek alján lopakodó bizalmatlanság, és gyanakvóan, ármánykodó gyanúsításokkal nézünk egymásra – tartunk egymástól, hát betartunk egymásnak, s bizony már alig leljük fel azt a talpalatnyi helyet, ahol testestől, lelkestől nyugalmunk lehet – hogy újra egymásra találjunk, s önmagunkra leljünk, hittel kérünk: jöjjön el a te országod!
/Dr. Békefy Lajos/
Köszönöm Neked, Uram,
az „enyéim”-et.
Akiket vér szerint
kapcsoltál hozzám.
Köszönöm,
hogy ész és értelem felett
köt össze velük
a lelkembe, a lelkünkbe írt szeretet.
Add,
hogy minden emberi kapcsolatomban
mégis
Te légy
a végső bizonyosság!
Ámen
/Hajdú Zoltán Levente/
LEGYEN MEG A TE AKARATOD! – S mert reánk tör pusztító utálatosságként a szerzés pogány láza, meg a konzumkényszeres vak vásárlási görcs, s a profitéhség delejező hatalma foglyul ejt és megsemmisít sok-sok lelket, és sokan rabszolgáivá válnak a csőlátású vak és értékveszejtő anyagiasságnak, maradék erőnkkel felfohászkodunk: legyen meg a te akaratod! AMINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
/Dr. Békefy Lajos/
Mennyei Atyám! Egymástól bocsánatot kérni és egymásnak megbocsátani szintén része kell legyen életünknek. A hívő emberének különösképpen. Segíts, hogy ne menjen le a Nap a haragommal senki irányába. Ámen
MI ATYÁNK! – Előtted mi mindnyájan, kik a földön lakunk, testvérek vagyunk, mert kezed és Lelked alkotása minden ember, azok is, akik előttünk éltek és utánunk jönnek, s városainkban és falvainkban talán még ugyanabból a vízből isznak, ha a forrásokat meg nem mérgezzük, s nem temetjük be azokat féktelen pazarlással és gátlástalan rablással. Azoknak Atyja, akiket mi nevelünk föl, vagy mások, más értékrend szerint, azoké, akik előttünk 1000 évvel jövőt álmodtak e tájon a kereszt jelében, s fognak még álmodni a történelmi idő végezetéig – érettük és mindnyájunkért, kik alkotásaid vagyunk, s egymásnak fele-barátai bölcs rendelésed szerint, s hogy valóban azok is lehessünk, felkiáltunk Hozzád: Mi Atyánk!
/Dr. Békefy Lajos/
MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA, ÉS BOCSÁSD MEG VÉTKEINKET... ÉS NE VÍGY MINKET KÍSÉRTÉSBE! – Minthogy leginkább csak akkor szólunk Hozzád, ha érdekeink, mindennapi kenyerünk veszélyben forognak, s jövőölő vétkekkel vétkezünk magunk, egymás és ezredéve otthont adó édes hazánk ellen, meg sem gondolva a bűnt, mert sokaknak ez elég: nekem így jó, ahogy van, s nem veszik észre, hogy közben áthidalhatatlan árkot ásnak maguk előtt, melybe maguk esnek bele, hol a túlbecsülés, hol az önbecsmérlés forgószelétől sodorva, s mert csak ritkán tudunk igazán megbocsátani az ellenünk vétkezőknek, és egyre nehezebben cipeljük megbocsátatlan egyéni és közösségi bűneink sokasodó terhét – ezért kiáltunk Hozzád: ne vígy minket kísértésbe!
/Dr. Békefy Lajos/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése