Bach: 5. kantáta, 1-3., 6., 7. tétel

Hová futhatnék el bűneim terhével? Ezen a nagy világon sehol meg nem találom az én segítségemet, mely levenné terhemet. A bűn nemcsak foltokkal szennyezett be, hanem egész lelkemet beborította. Istennek el kellene kergetnie maga elől, mint tisztátalant; De szent vérének egyetlen cseppje is oly nagy csodákat tesz, ezért nem taszít el magától. Az Úr sebei olyanok, mint a nyílt tenger, melybe bűneimet lesüllyeszthetem; És ha ehhez a vízáradathoz folyamodom, az megtisztít engem minden folttól. Bőséggel buzogj, te isteni forrás! Óh, boríts el teljesen vérvörös ár! Már érzi a szívem a feloldó vigaszt, már süllyed a mélybe bűnöm terhe, lemossa vétkeim foltját az Úr. Én a világ legkisebbje vagyok, és mivel e drága vér véghetetlen ereje minden bizonnyal megtart - mert minden cseppje, mégha oly kicsiny is, az egész világot megtisztíthatja a bűntől -, így kérlek, Uram: rajtam ne vesszen kárba, legyen javamra, hogy a mennyet megörökölhessem. Szívem úgy emeld fel a te Szentlelkeddel, hogy semmilyen kudarcom tőled el ne válasszon: a jó úton haladjak, s mindig veled maradjak!

Bach: 38. kantáta, 1-3., 4-6. tétel

Mélységes mélyből kiáltunk hozzád, irgalmas Isten. Ó hallgass meg, kérünk, ne hagyj elveszni bűneinkben! Ha te mindazt számba veszed, amit vétettünk ellened, ki állhat meg előtted? A szenvedések között is hallom már a vigaszt, Jézusom szavát. Ezért te, szorongó lélek, bízzad magad Isten jóságára. Igéje szilárdan megáll, vigasztalása tiéd marad örökre. Olyan gyenge a hitem, és bizalmam ingadozó alapokon áll. Szívemet gyakran kétségbe ejtik új meg új jelek. Hogyan? Nem ismered a segítődet? Egyetlen vigasztaló szavára eljön majd a szabadulás órája, bár talán már nem is várod azt. Bízzad életed a Mindenható kezére, és reménykedj az ő igazságában. Bármily sok is a mi bűnünk, még több az Úr kegyelme; Kész ő mindig, hogy a bűnöst karjával fölemelje. Ő Izráel hű pásztora, a nyáj az ő tulajdona, ő a mi szabadítónk.

Bach: 80. kantáta, 1-3., 7. tétel

Boldogok azok, akiknek ajkán Isten neve van, de még boldogabbak azok, akik hisznek benne. Nem lehet őket legyőzni, ők viszont ellenségüket le tudják győzni. S ha eléri őket a halál, végül elnyerik a győzelem koronáját.

Bach: 55. kantáta, 1-3., 5. tétel

Ó, én szegény ember, a bűn szolgája vagyok. Félelemmel és rettegéssel indulok Isten színe elé az ítéletre. Mert ő igaz, én meg vétkes vagyok, ó, én szegény ember, a bűn szolgája vagyok. Isten ellen cselekedtem, és nem jártam az általa mutatott úton. Hová fussak? Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, a Mindenható keze ott is elérne, és számon kérne engem. Ó jaj! Ha a holtak hazájában vetnék magamnak ágyat, a Felséges haragja ott is utolérne. A föld nem takarna be, a sötétség nem nyelne el. Ha a mennybe szállnék, Isten ott van, ő az én ítélő bírám. Uram, irgalmazz! Lágyítsák meg szívedet könnyeim. Csillapítsad haragodat Jézus Krisztusért kérlek, Uram, irgalmazz! Elhagytalak, ámde mégse tagadtalak meg Istenem: Szent Fiad kínszenvedése kiengesztelt énvelem. Vétkezhettem bár sokat, mégse érhet kárhozat, mert kegyelmed sokkal nagyobb, mint amilyen bűnös én vagyok.

Bach: 140. kantáta, 2., 5. tétel

Ő jön, a Vőlegény! Sion leányai, jöjjetek, a magasságból otthonotokba siet. Jön a Vőlegény, "ahogy egy őz, vagy egy fiatal szarvas igyekszik a dombokon át" (Énekek éneke 2,8-9). A menyegzői vacsorát hozza nektek. Ébredjetek, keljetek fel! Nézzétek, ott közeleg! Jöjj be hozzám, választott menyasszonyom! Öröktől fogva kiválasztottalak! "Mint pecsétet, úgy teszlek a szívemre, mint pecsétet, úgy teszlek a karomra" (Énekek éneke 8,6), és szomorú szemedet felvidítom. Felejtsd el, ó lélek a félelmet, a fájdalmat, amiket el kellett szenvedned. "Bal karom a fejed alatt, jobbommal átölellek téged" (Énekek éneke 8,3).

J. S. Bach: 61. kantáta, 2-4. tételek

Eljött a Megváltó, testvéreinek fogad el minket. Felvetted a mi nyomorult testünket és vérünket, rokonságunkat öltöd magadra. Ó, te legfőbb jó. Mi mindent meg nem teszel a tieidért? Mi mindent cselekszel naponta a tieidért? Jössz, és fényeddel megáldasz minket. Jöjj, Jézus egyházadhoz, és adj nékünk üdvös újesztendőt! Tedd nyilvánvalóvá dicsőségedet. Őrizd meg az igaz tanítást, és áldásod legyen szószékünkön és oltárunkon. Ime, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.

Uram! Segíts figyelni az indulataimra! Az enyémek gyakran rossz irányba visznek, de ha krisztusi indulattal tudok élni, akkor az Téged dicsőít. Ámen


Uram! Számtalan gondolat cikázik, fogalmazódik meg bennem. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyenek ezek a gondolatok, hiszen idővel szavakká és tettekké válnak. Kérlek, légy segítségemre abban, hogy ne adjak helyet a gonosznak, hanem arra tudjak gondolni, ami jó, igaz, tiszta és építő. Akár valakiről, akár valamiről legyen szó, ilyen gondolatok támadjanak bennem. Ámen


Uram! Szeretnék jobban figyelni Rád és embertársaimra! Ehhez persze kevesebb rohanásra és több megállásra van szükségem. Add, hogy ezt magamtól észrevegyem, ne kelljen drasztikusabb eszközökhöz folyamodnod! Jézusért kérlek. Ámen


Uram, taníts engem imádkozni. Hiszem, hogy meghallgatod könyörgésemet. Ámen


Uram, vezesd szolgádat az egyenes úton és őrizd meg az ellenségtől! Ámen


Urunk, segíts emlékeznünk arra, hogy te tudod, mi a legjobb nekünk és a többieknek. Ámen


Urunk, taníts meg, hogyan dicsőíthetünk téged a tőled kapott adottságainkkal. Ámen


Urunk! Tudjuk, hogy létezel! A világ számtalan csodája mind rólad tesz bizonyságot. Mi is Téged szeretnénk dicsérni napról napra földi életünkben. Szeretnénk ezt megtenni a mai napon is! Ámen