2014. november 22., szombat
2014. november 21., péntek
“Imádott
édes jó Jézusom! Te vagy a fény az életemben. Téged fogadlak a
szívembe minden szentáldozásban. Te tündökölsz a lelkemben. Te ragyogsz
át a testemen, mint könnyű üvegburán át. Te öntöd a lelkembe a Te
kedvességedet. A Te bájos mosolyod ül ajkamon. Téged sugározlak az
emberek felé. Te vagy bennem a szeretet, amelyet kiárasztasz egész
környezetemre. Te vagy bennem a béke, amely áthatja lelkemet, és békét
teremt az engem körülvevőkben. Te vagy bennem a bölcsesség, amely
hallgatásra int, ha a szó, amely elhagyná ajkamat, haragot vagy
civakodást váltana ki a mellettem lévő emberekből. A te szavad bennem a
jó tanács, amelynek ha engedelmeskedem, mindig megóv a rossztól, vezet a
keskeny ösvényen, amely az örök életre visz. A Te Véred az én
megváltásom. A Te szavad: “Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit
cselekednek” az én békém, megbocsátásom, és reményem, mert ha
megbocsátok, én is bocsánatot nyerek Tőled. Jézusom, köszönöm, hogy
szeretsz, és én viszont szerethetlek. Köszönöm, hogy előttem mégy a
rögös keskeny úton, és én követhetlek. Köszönöm, hogy előttem viszed
válladon a keresztet, amelyből nekem is adtál néhány kis szálkát, hogy
ebben is kövesselek. Köszönöm, hogy a keresztek által egyre szorosabban
követhetlek. Köszönöm, hogy amint Te feláldoztattál értem a keresztfán,
egykor én is áldozattá leszek majd Érted. Köszönöm ezt a nagy
kitüntetést. Köszönöm a mennyet, amit a Téged szeretőknek ígértél meg.
Kérlek, add kegyelmedet, hogy egyre jobban és jobban szeresselek Téged,
és elnyerjem az örök életet. Ámen.
Imádott
Királyom! Örök Boldogságom! Szívemnek már csak egy nagy vágya van:
kívánom látni Arcodat! Azt a Szent Arcot, amelyet az Atya megformált,
amely rámosolygott a betegre, és meggyógyította. Amely megszánta a
halott fiát sirató özvegyet, és a gyermekét feltámasztotta. Azt az
Arcot, amely haragra lobbant, és kiűzte a kufárokat a templomból. Azt az
Arcot, amely megszidta a képmutató farizeusokat és írástudókat, ezzel
minket is figyelmeztetve, hogy ne kövessük példájukat. Azt az Arcot,
amely lehajolt minden bűnöshöz, és bűnbánatuk láttán elengedte minden
tartozásukat, vagyis megbocsátott minden bűnt.
Imádott
Jézusom! Látni kívánom Arcodat! Mikor jelenhetek meg már Szent Színed
előtt? Ragadj Magadhoz imádott Királyom! Ragadj ki engem ebből a
siralomvölgyből! Mindennél jobban vágyom Hozzád! Készen vagyok bármely
pillanatban. Várlak Téged, hogy eljöjj értem, imádott, szeretett Szent
Vőlegényem! Akkor, amikor Te akarod. Nem sürgetlek, mert tudom, hogy
amíg itt kell lennem, addig szolgálnom kell Téged. De várlak szüntelen,
és hiszem, hogy eljössz, és karjaidba zársz engem, a Te hűséges
szolgáló leányodat. Ámen.”
2014. november 19., szerda
Ó Jézus, Aki elrejtőztél egy parányi ostyában, hogy táplálékul add Magad nekünk méltatlanoknak! Neked nem volt elég, hogy megváltottál. Itt akartál maradni köztünk, ezért megalapítottad az Oltáriszentséget, amelyben feltámadott Szent Testedet és Véredet adod nekünk minden szentáldozásban. Úgy kívántad, hogy személyes kapcsolatba kerülj velünk, Nélküled elesett, tehetetlen árvákkal, hogy Te légy a mi vigaszunk, örömünk, támaszunk és reményünk. Te mondtad: Nálam nélkül semmit sem tehettek. Veletek maradok minden nap a világ végezetéig. Te nem kérsz lehetetlent. Te minden segítséget és kegyelmet megadsz, hogy szentekké váljunk. Csak rajtunk múlik.
Jézusom!
Imádott drága Szent Királyom! Te a kicsinyekkel azonosultál. Koldussá
lettél értünk. Istállóban születtél, nélkülöztél. Menekült voltál és
hajléktalan. Így engesztelted az Isteni igazságosságot a mi
mammonimádásunkért, pénzhajhászásunkért. Nem azzal van a baj, hogy
dolgozunk, és ezzel keressük meg mindennapi megélhetésünket. A baj ott
van, amikor nem a Te gondviselő szeretetedben bízunk, hanem a pénzünkkel
mi akarjuk megteremteni biztonságunkat. Az ilyen embernek mondtad: te
esztelen. Még ma számon kérik lelkedet. Kié lesz mindaz, amit
felhalmoztál? Gondolkozzunk el ezen! Isten nem azt akarja, hogy
belerokkanjunk a munkába. A zsoltáros ezt mondja: „Akit Isten szeret,
annak álmában is ad eleget.” Az Úr azt akarja, hogy Ő álljon az
életünkben az első helyen. Őt imádjuk, és Tőle kérjünk! Keressétek a
mennyek országát, és annak igazságát! A többi mind megadatik hozzá
nektek. Nem az anyagiakban való bővelkedéstől függ az ember örök élete.
Épp ellenkezőleg: az adakozó, önzetlen szeretettől. Éhes voltam, és
ennem adtatok. Ha irgalmasságot gyakorolunk a rászorulókon, akkor Isten
is irgalmas lesz hozzánk, és befogad minket az örök hajlékba. Ő elég
hatalmas ahhoz, hogy megtöbbszörözze javainkat, mint egykor a kenyeret
és a halat, hogy mindig legyen valamink, amit kioszthatunk a
rászorulóknak. Ha más nincs, akkor egy jó szó, vigasztalás, bátorítás,
biztatás. Ez a lelki táplálék sokszor fontosabb, mint egy odadobott
pénzdarab. Jézus Az, Aki beszélni akar általunk, de ehhez oda kell adni a
szánkat. Ő akar adakozni, de Neki kell adni kezünket. Ő akarja
felkeresni a beteget és a börtönlakót, de oda kell adni a lábunkat. Mi
az igazi boldogság itt a földön? Az, ha hagyjuk működni rajtunk
keresztül az Urat. Ha szüntelen fürkésszük: mi az Isten akarata. Ha
szívből imádkozzuk a Miatyánkot: „Legyen meg a Te akaratod!” Ő
felismerteti velünk örök tervét, és rajtunk keresztül megvalósítja azt.
Kérjük kegyelmét, hogy munkatársai legyünk ezen a földön! Adjuk át Neki
szabad akaratunkat, egész életünket! Ha sokan megtesszük ezt, akkor
Isten mosolya beragyogja a földet. Letörli a könnyeket, bekötözi a
sebeket. Nem lesz éhező és szomjazó, magányos és szomorkodó ember.
Tegyük meg ezt minél többen Jézus iránt való szeretetből! Ámen.”
2014. november 17., hétfő
„Imádott
Jézusom! Te ott függsz a kereszten. Szent Véred ömlik. Végigfolyik
drága Szent megkorbácsolt csupa Seb Testeden. Ó Jézus! Mivé tett Téged a
szeretet! Kérlek, add, hogy én is úgy tudjak szeretni, hogy teljesen
megfeledkezzek magamról, és én is áldozattá legyek Érted! Mindenekelőtt
Téged akarlak szeretni, egyedül Téged, Aki Áldozattá tetted Magadat
értem. Téged akarlak szeretni, Aki fenékig kiürítetted értem a szenvedés
kelyhét. Ó Jézus! Mekkora nagy a Te szereteted! Nagyobb, mint az egész
teremtett világ, mert mindenre kiárad. Emberi elme felfogni képtelen.
De Te mégis elrejtőztél a parányi ostyában, hogy a szívünkbe tudjunk
fogadni Téged. Ó végtelen Szeretet! Köszönöm ezt Neked. Köszönöm, hogy
eggyé válsz velem, a porszemmel, és én, a semmi, elválaszthatatlanul
örökre a Tiéd lehetek. Jézusom! Annyira szeretlek, hogy ha nem
fogadhatnálak a szívembe, belehalnék a vágyba, hogy Veled, az Istennel
egyesüljek. Köszönöm, hogy itt maradtál köztünk a legméltóságosabb
Oltáriszentségben, és én naponta a szívembe fogadhatlak Téged. Köszönöm
ezt a kimondhatatlan gazdagságot. Téged, Magát az Istent birtokollak.
Te felülmúlod az egész világot, és a legnagyobbat, Magadat adod nekünk.
Ó kimondhatatlan kincs, öröm, gyönyörűség és kedvesség a Te áldott
Szent jelenléted mindazok lelkében, akik tiszta szívvel járulnak
Hozzád. Egyetlen örömöm, édes boldogságom! Minden vágyam az, hogy
színről színre lássalak Téged! Kérlek, jöjj el értem! Vegyél Magadhoz!
Jutalmazd meg a Te kis szolgálóleányodat a Te örök társaságoddal!
Engedd, hogy a Szívedben lakjak örökkön örökké! Töltsd be vágyamat,
amelyet Te helyeztél belém! Sietnék Hozzád, de az időt és az alkalmat
egyedül Te tudod elhozni. Ezért teljesen Rád hagyatkozom. Legyen nekem a
Te akaratod szerint! Ámen.”
„Jézusom!
Te, Akit keresztre feszítettek értem, és minden bűnösért ezen a
világon! A Te Szent, értünk kiontott drága Véredért kérlek, ne hagyj
elveszni egyetlen bűnöst sem! Kérlek, adj kegyelmet, lehetőséget, hogy
még mielőtt meghalnának, a szentségekhez járuljanak. Ha pedig ez
lehetetlen lenne, kérlek, add meg az őszinte bűnbánatot nekik, még
mielőtt a lelkük elhagyná testüket, hogy megtérve meghiúsuljon a sátán
terve, aki megfosztotta őket Tőled, legnagyobb Jótevőjüktől, örök életük
Szerzőjétől, hogy az örök tűzbe taszítsa őket. Jóságos Jézusom!
Kérlek, légy irgalmas a szegény, szerencsétlen bűnösökhöz, akiket
rászedett a sátán! Ne engedd, hogy örökre meg legyenek fosztva Tőled,
Aki Magad vagy a jóság, a szeretet, az irgalom és a béke. Értük
kiontott Véredre kérlek, öleld őket szerető Szívedre, amelyet értük
döfött át a katona lándzsája. Irgalmazz nekünk most, és halálunk
óráján. Ámen.”
2014. november 16., vasárnap
„Imádott
Jézusom! Te a keresztfán ezt mondtad: „Szomjazom.” A lelkünkre
szomjazol a világ végezetéig. Egy lettél közülünk, mert külsőre olyan
voltál, mint egy Ember. Teljesen elrejtetted Istenségedet. Csak csodáid
igazolták Isteni mivoltodat. Sokan nem hittek Benned, Názáretben. Ott
nem is tudtál csodákat tenni. (Mt.13,58) Minden a mi szabad akaratunkon
múlik. Te ma is teszel csodákat ott, ahol élő hittel hiszik, hogy Te
ugyanaz vagy tegnap, ma és mindörökké. Ahol kérnek, hogy jöjj közéjük,
és cselekedj, ott gyógyítasz, békét teremtesz, és szeretetre gyújtod a
szíveket. De ma oly kevesen vannak, akik hisznek Benned, és Téged
kérnek, hogy orvosold bajaikat. A mai ember önálló. Ő maga akarja
megoldani gondjait. Neked hátat fordít, mert gőgös. El is rontja egész
életét, a sátán meg a pokolba taszítja.
Jézusom, Királyom! Te Mindenható vagy. Kérlek, add kegyelmedet e bűnös nemzedéknek, hogy higgyenek Benned, csak Rád hagyatkozzanak, és üdvözüljenek! Maradj velünk! A mi hittel teli imánkra változtasd meg ezt a világot! Hitetlenség helyett adj hitet, gyűlölet helyett szeretetet, bosszú helyett megbocsátást, fösvénység helyett adakozást! Kérlek, rombold le a bálványokat: a mammonimádást, a test bűnös vágyait, és a hatalmaskodást! Egyedül Istent imádjuk! Tagadjuk meg magunkat, és éljünk Neked tetsző szent tisztaságban, életszentségben! Engedelmeskedjünk törvényeidnek! Egyedül Te légy az Úr fölöttünk! Kérlek, add, hogy a Te szemeddel lássunk! Ne merüljünk el a földi dolgokban! Emeljük tekintetünket az odafenn valókra! Téged lássunk mindig magunk előtt, hogy mennyit szenvedtél a mi üdvösségünkért a keresztfán! Tanuljuk meg végre, hogy nem vagyunk a magunkéi! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Egyedül Neked tartozunk azzal, hogy mindig a Te akaratodat tegyük. Így nyerjük el az örök boldogságot. Ámen.”